Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Műtárgyvédelem - Kusztor Gergely: Gondolatok a restaurátori etikai elvekről és napjainkban elfogadott szabályozásukról
SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2OI9 167-I79 fogható (ingó, ingatlan és víz alatti) és szellemi (tradíciók, társadalmi gyakorlatok, népszokások) értékek mellett a természeti örökségeket is. 1997 októberében az olaszországi Pavia városában több szakember által aláírásra került egy javaslat a kulturális örökség megtartásáról és a restaurátorok/konzervátorok szükséges, egységes kompetenciájának pontos kialakításáról az Európai Unió összes szakemberével együtt. Ennek eredményeképpen, még ebben az évben, novemberben megalakult az ENCoRE,23 a restaurátorok/konzervátorok oktatását összefogó európai hálózat, melynek azóta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke is tagja lett. Az 1998-ban zajlott FULCO projekt24 záró eseményeként konferenciát25 rendeztek Bécsben, mely alapvetően a paviai értekezésre épült, de több ponttal ki is egészítette azt. Az elkészült dokumentum szerint szükséges a kulturális örökség megőrzésének jogi szabályozása és a szakmai testületek, szervezetek és intézmények közötti párbeszéd kialakítása az európai országokban. A 2000-es években Magyarország is számos új törvényben tett szabályozást a műtárgy állománynyal kapcsolatban. Például: „A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni.”26, vagy „A feltárást végző intézmény köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.”27 2003-ban az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt,28 melyet a Magyar Parlament 2006-ban aXXXVIll. kihirdető törvény megalkotásával ratifikált. Azóta a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifejezések, az előadóművészetek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományos népművészetek védelmére és megőrzésére megfelelő jogi eszköz is létezik. 2011-ben megjelent az E.C.C.O. kiadványa a Competences for Access to the Conservation-Restoration Profession (A konzervátor-restaurátor szakmához szükséges szakértelmek/készségek). Ebben összegzték az eddig megállapított, szükséges szaktudás alapjait (lásd: E.C.C.O. Professional Guidelines 1-11-111.) és konkrét javaslatot tettek a restaurátorok oktatásának felépítésére. Ehhez csatlakozott az ENCoRE 2014-ben kiadott dokumentuma29 az oktatás gyakorlati részére tett ajánlásokkal, melyek nem mindig választhatók el egyértelműen az elmélettől. Ezzel próbálták egységesíteni és magas színvonalra emelni az intézményekben történő képzéseket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanároknak megfelelő tapasztalattal kell rendelkezniük az adott területen és az oktatási folyamatnak fel kell készítenie a hallgatót a jövőbeli konzervátor-restaurátor felelősségére. Ezért a feladatok kezdetben viszonylag egyszerű természetűek lehetnek, de a képzés előrehaladtával egyre összetettebb dolgokat kell megoldani a tanulóknak. A már említett 2001. évi LX1V. törvényt 2018- ban értelmező rendelkezésekkel30 látták el, melyben pontosan meghatározták, többek között, a restaurálással és konzerválással kapcsolatos fogalmakat. Napjainkban a preventív konzerválás egyre jobban előtérbe kerül. Ennek oka többek között, hogy a műtárgyak megőrzésének alapvető része az az optimális környezet, ami ahhoz kell, hogy az adott kulturális örökség a lehető leghosszabb ideig fennmaradjon. A másik fontos oka pedig, hogy sok esetben a restaurálás folyamata lassú, időigényes, a műtárgyállomány viszont az utóbbi időben (a megnövekedett mértékű beruházásoknak köszönhetően) rendkívül nagymértékben gyarapodik. 23 European Network for Conservation-Restoration Education. 24 Framework of Competence for Conservator-restorers in Europe (E.C.C.O. szervezésében). 25 1998.november 30-december 1. 26 2001. évi LX1V. törvény 4. J (2). 27 2001. évi LX1V. törvény 27. J (1); Megállapította: 2014. évi CVI. törvény 43. f. 28 2003. október 17. Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről. 29 Document On Practice in Conservation-Restoration Education, 2014. 30 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról. 175
