Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)

Történettudomány - Szabó Gábor: A Sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság legjobb vidéki futballcsapatának

szabó Gábor: a sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság... gását hálójába engedte, ahogy hibás kifutásával hoz­zájárult a második gól megszületéséhez, teljesen megrémítette a győzelemért aggódó nézősereget” - elemezte melléfogásait a másnapi Nemzeti Sport. A stílusos, egységes csapatnak jellemzett, Bányai Lajos edzette Sabaria ugyanakkor fényt hozott az 1927-28-as bajnokságba. A Fradi elleni 3:l-es bra­vúrt követően hét meccsből hat győzelemmel és egy döntetlennel állt a tabella második helyén (csak az eggyel több mérkőzést játszó zöld-fehérek előz­ték meg), sőt 1928. március elején, 14 fordulót le­tudva is tartotta pozícióját két ponttal a Ferencvá­ros mögött, eggyel az Újpest előtt. Csakhogy a visz­­szamaradt három rangadóján kétszer kikapott, egy­szer döntetlent ért el, így megint lecsúszott a do­bogóról - holott az előző idény 19 pontjához képest 33-ig jutott (15 siker, 3 döntetlen, 4 vereség), és 19 góllal többet is termelt (1. táblázat)! Álamatörizmusból a profizmus ingoványos talajára A két fantasztikus idény ellenére állandó pénzhi­ánnyal küszködött a klub, amely 1929-ben kie­sett, majd visszajutott az élvonalba, ám 1932-ben kilehelte lelkét. Hogy megértsük, a két nagyszerű év után mi vezetett a széthulláshoz, nézzük meg, milyen előzmények kényszerítették ki a magyar­­országi profizmust, és miképpen igyekezett lépe­getni az ismeretlen, ingoványos talajon a szom­bathelyi együttes. A hazai futballban (is) élesen kettévált a főváros és a vidék. A tulajdonképpeni magyar bajnokság keretében a budapesti együttesek különversengése folyt, a „Budapesten túliak” pedig hat kerületben (észak, dél, kelet, nyugat, közép, délnyugat) vetél­kedtek, és a régiók első helyezettjei rájátszásban döntöttek a vidék bajnoka címről. Az amatőr ség körüli perpatvar 1920 körül kezdődött, amikor egy impresszárió Berlinbe csábított megannyi kiváló játékost, és megalakította velük az első magyar profi együttest, igaz, a kezdeményezés nem bizo­nyult életképesnek hosszú távon. Nagy port vert fel 1921-ben a kispesti profi per, amelynek végén a KAC több labdarúgóját is hivatásosnak nyilvání­tották, illetve felfüggesztették játékjogukat. Ekkor kezdett tömegméretet ölteni a játékoskivándorlás, illetve a hazai klubok egyre sűrűbb programot bo­nyolítottak le külföldi gárdákkal, amiben eleinte az FTC, az Újpest és a Hungária járt az élen. Az amatőr-profi kérdés elhúzódása miatt a magyar sport első nagy zászlóshajója, a MAC visz­­szavonta képviselőit az MLSZ-ből, és bár a kive­tett úgynevezett olimpiai adó révén 4000 dollárral gazdálkodhatott a szövetség, 1924. május 29-én Egyiptom 3:0-s vereséget mért a magyar váloga­tottra a párizsi játékokon. A blama még sürge­tőbbé tette az álamatőr viszonyok megnyugtató rendezését, ráadásul újabb hullámokat vetett az első bajnok, a BTC kiesése és tagjainak visszahí­vása az MLSZ-ből. Vagyis a burkolt professzio­nizmus tovább rombolt. Újabb álamatőrper szí­nezte a hazai futballéletet, és az sem vetett jó fényt a sportágra, hogy belügyminiszteri rendel­kezésre a polgármester hatósági biztost küldött az MLSZ-be. Az évek folyamán a labdarúgó-tevé­kenység óhatatlanul összegabalyodott a gazda­ságpolitikával, tudniillik egyre több teher sújtotta a sportágat: bevezették a kötelező játékosbiztosí­tást (1921), a 3 százalékos forgalmi adót (1921), a 12,5 százalékos vigalmi adót (1923), a testnevelési adót (1925) és a rendőri díjak is emelkedtek (Ger­­hárd 1932: 224-240). A megoldás 1926-ban született meg, elvált a tüdő a májtól. Megalakult július végén a Profi Labdarúgó Al­­szövetség (PLASZ), a hivatásos liga küzdelmeit 10 tagú első és 14 tagú másodosztállyal indították útjára, augusztus elején pedig az is eldőlt, hogy az első két vidéki profi csapat a Szombathelyi AK és a Szegedi AK lesz Sabaria, illetve Bástya néven. A Sabaria döntő többségében az országos, egyút­tal nemzetközi hírű Szombathelyi AK (Holzbauer József, Kovács Imre, Krutzler István, Nagy János, Németh Sándor, Paár László, Prém Móric, Rudolf Károly, Takács Ferenc, Vámos Ernő, Weinhardt Ferenc), valamint a Szombathelyi SE játékosaiból (Bass Béla, Horváth Ferenc, Kendik István, Sza­­bóky/Szladovits Géza) verbuválódott. A végre­hajtó bizottsági elnöki teendőket a SZAK első embere, az építészmérnök-vállalkozó Kopfenste­­iner Manó látta el, az igazgatósági tisztségre a neves legitimista politikust, az ivánci birtokán 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom