Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után
horváth Sándor: a magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után 1964 végén feljegyezte: „Itt előfordultak olyan esetek, hogy ugyanazok a katonák két órán belül az általuk ismert személyeket újra igazoltatták.” (Horváth é. n.: 106). A határsávi területek kialakításával bizonyos földeket ki is sajátítottak, de rendezése nem mindig történt meg. 1957 augusztusában kérik az ólmodiak, hogy az 50 méterre eső határszakaszt vegyék le a gazdák földterületéből, mert idáig ez nem történt meg.9 1958 tavaszán ez ismét téma, tehát nem történt semmi. (Ez mintegy tíz tulajdonost érintett.) Voltak falvak, amelyek a 60-as évek közepén megépített műszaki zár mögé kerültek. Ezek Ólmod, Horvátlövő és Szentpéterfa. A határőrség segítő munkájára is vannak példák. Ez többnyire azon múlt, hogy a helyi parancsnok miként viszonyult az adott településhez. 1955-ben Ólmodon a határőrség részéről P. elvtárs ígéretet tett, hogy a helyi kultúrterem felépítéséhez hat kocsi homokot a helyszínre szállítanak.10 11 1958-ban itt a műtrágya faluba szállítását, továbbá a nyári tűzfigyelő szolgálatot vállalta a határőrség. (Utóbbi sikeres, s ezt több évig „feladatul” kapják kérés formájában.) Ólmodon 1956 januárjában egy tanácstag megkérdezte, hogy a határőrség okozta károkat nem térítik-e meg? Vagy legalább a beadásokat csökkentsék annyival!11 Ugyancsak ólmodiak kérik 1956 márciusában, hogy a határőrség mielőbb szedje fel az ideiglenes rakétahálózatot, hogy a tavaszi munkák zavartalanul folyhassanak.12 1956 júniusában hosszú vita támadt abból, hogy a határőrség nem vállalt felelősséget az egyik közös rakodóra hordott gabonáért, mert a terület az ötszáz méteres határsávba esik. Kétszer már volt ott tűz. A gazdák esetleges káráért senki sem vállalt felelősséget - így a határőr hadnagy. Évek óta probléma ez, de a falu más területén erre nincs hely. A határőrségnek kell kifizetni a kárt, mint ezidáig. Végül egy közös rakodó-kereső napot jelölnek meg.....Sikerült-e találni?!? Ki kell deríteni.13 - 1962-ben a határőrség és a lakosság kapcsolatáról az ólmodi parancsnok azt mondta, hogy “alapjaiban jó”. A hozzászólók között valaki így értékelt: „Jelenleg sokkal jobb, mint volt az elmúlt években. A fiatalok között verekedés egyáltalán nincsen és a katonák a lakosságnak megadják a tiszteletet, és a sok segítségről nem is beszélve, amit elsősorban a Tsz. felé nyújtanak.”14 Gyakoriak az olyan panaszok, amelyek a katonák terményekbeni kártételeire, a gyümölcsfák, szőlők megdézsmálására vonatkoznak. A határőrség és a lakosság szorosabb és harmonikusabb együttélését segítették a helyi focicsapatokban és a helyi kultúrcsoportokban segédkező „idegenlégiósok”: a határőrök. Ennek aztán több esetben volt beházasodás, benősülés a következménye. A határmentiség gyorsította és növelte az endogámiát. Nardán például 1953-ban két egykori - egy kisgyőri és egy nagyvázsonyi származású - katona vett el helyi leányt. (E településen számon tartják az első benősült magyart is: Horváth István toronyi szatócs 1940-ben házasodott a nagynardai Bencsics Gizellával, s lett nagynardai lakos.) Felsőcsatáron 1956-ban egy sopronkövesdi származású katona vett el egy helybéli lányt. - A mobilabb társadalmi csoportok és szakmák képviselői már ezt megelőzően, s ebben az időben is tevékeny részesei voltak a lokális exogámiával járó etnikai exogámiának: a jáplai major napszámosai és más alkalmazottai többször házasodtak felső- és alsócsatáriakkal. Néha a kőművesek és az ácsok a munka mellett életük párját is megtalálták az idegen településeken: Nardán így nősült egy sárvári kőműves 1953-ban, egy nagygencsi ács 1954-ben, egy gércei kőműves pedig 1956-ban. A határmentiségben voltak abszurd helyzetek is. Ólmod, 1955. szeptember 22.: A határőrség képviselője kéri, hogy az 500 méteres határsávban a kukorica törése után annak szárát is azonnal vágják le, mert az zavarja a határ felügyeletét. Ólmod, 1955. október 20.: A vb. elnök bejelenti, hogy az 500 mé-9 MNL VaML XXIll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1957. augusztus 18. 10 MNL VaML XXIll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1955. augusztus 18. 11 MNL VaML XXlll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1956. január 19. 12 MNL VaML XXlIl-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1956. március 23. 13 MNL VaML XXIll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1956. június 21. 14 MNL VaML XXIll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1962. május 17. 154
