Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Régészet - Ilon Gábor: Újabb velemi urnamezős kori öntőformák. A Szent Vid-i és a góri fémműves központ jelentősége az urnamezős kori Kárpát-medencében
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 115—135 egészítem ki. Nem térek ki majd ezek párhuzamaira, mert a fő célom két Vas megyei lelőhely (Gór, Velem) fémművességének összevetése, majd a Kárpát-medence urnamezős kori fémművességének összegző értékelése. Jól ismertek a Miske Kálmán által közölt szórvány - korabeli kifejezéssel: harácsolt - öntőformák. Tábláin 62 példány fotóit láthatjuk (Miske 1908: 21-23, Taf. XXI1-XXV11).3 Ezek között azonban vaskoriak is találhatók (pl. Miske 1908: Taf. XXlll. 6).4 Ráadásul ellentmondásos Miske szöveges összefoglalása, ahol 51 formáról ír (Miske 1908: 21), majd ezt követően 62 tételszám alatt 69 példányt sorol fel. Az ellentmondás csak részben, és valószínűleg úgy oldható fel, hogy amelyik formák tárgytípusát meghatározhatónak vélte, ezek száma 51. Ezek közül négy darab a bécsi Hofmuseumban található, írja. Foltiny István (Foltiny 1958: 5, Taf. 1.5,7-9, Taf VI. 2) könyvéből pedig az derül ki, hogy Miske 1897-98-ban, a bécsi Természettudományi Múzeumnak öt darab öntőformát adott el. Ezeket Foltiny közli is, igaz, az egyikről (Foltiny 1958: Taf. VI. 2) leírást nem ad. Később, új feltárásuk leletanyagából Bándi Gábor és Fekete Mária (Bándi & Fekete 1983:106,9. kép) ismertették a 27. ház 1978/cx gödre tokos balta öntőformájának töredékét. Kern István gyűjteményéből korábban nyolc példányt közöltem (Ilon 2013:33). Mostani publikációm előtt - ismereteim szerint - tehát összesen 76 darab (Miske: 62, Foltiny: 5, Bándi és Fekete: 1; Kern gyűjtemény: 8) öntőforma került publikálásra a Szent Vidről. Ebben a tanulmányomban a Savaria Múzeum őskoros régész munkatársa, Nagy Marcella tervezett doktori disszertációjának - témája: a Bándi Gábor és Fekete Mária 1973-1986 között vezetett feltárásai leletanyagának feldolgozása - készítése során talált (13 darab), és a Kern István velemi magángyűjteményébe újabban bekerült (1 darab) öntőformákat közlöm. Három megjegyzéssel. 1. a teljes velemi ásatási leletanyag áttekintését Nagy Marcella még nem végezte el, azaz további öntőformák felbukkanása remélhető. 2. az öntőformákat rejtő objektumok leletanyagának teljes közlésére itt nem kerül sor, ez a nemes feladat Őt várja. 3. E munkában - a szakmai gyakorlattól eltérően - nem idézem a most közölt új példányok párhuzamait (Nessel 2014: Abb. 29, Abb. 32), ugyanis nem ezt tekintem ezen írásom lényegének. A Miske (1907/1908) könyveinek megjelenése után közölt és topográfiailag azonosítható, illetve nem azonosítható öntőformák leírása Foltiny István (1954) által közölt, topográfiailag nem azonosítható darabok 1. Tű (3 darab) alsó része és a hátoldalán: sarló öntőformája. Utóbbi rajzát sajnos nem közli. Homokkő. (Foltiny 1958: 5, Taf 1. 5) 2. Tokos füles balta felső része és a hátoldalán: kardmarkolat öntőformája. Utóbbi rajzát sajnos nem közli. Homokkő. (Foltiny 1958: 5, Taf. 1. 7) 3. Lándzsacsúcs és a hátoldalán: ismeretlen tárgy öntőformája. Töredék. A rajzból szinte semmit nem tudunk meg, ha egyáltalán ez az öntőforma rajza. Homokkő. (Foltiny 1958: 5, Taf. 1. 8) 4. Tokos füles balta öntőformája. Ép. Homokkő. (Foltiny 1958: 5, Taf. 1. 9) 5. Tokos balta kettős füllel. Töredék, a forma felső része. Beírása nincs. (Foltiny 1958: Taf. VI. 2). Bándi Gábor és Fekete Mária (1983) által publikált adat, előkerülési helye ismert 6. Tokos balta / véső (?) kétoldalas öntőformája egyik felének felső része. Töredék. A másik oldalán balta / véső (?) alsó, élrésze. Erősen égett, homokkő. Mérete: 6,2x5,2x5,3 cm. Előkerülési helye: b-67 szelvény 27. ház, 1978/cx gödör (Bándi & Fekete 1983:106,1. és 9. kép). Ilon Gábor (2013) által közölt, de topográfiailag nem azonosítható példányok a Kem-gyűjteményből 7. Öntőforma töredéke. Egyik oldalán egy rúd vagy huzal részlete. Erősen kopott és megégett. 5 Felsorolásuk: 4 darab Bécsben a Hofmuseumban, 16 darab gróf Széchényi Rezső (Gyöngyösapáti) gyűjteményében és 31 darab a magángyűjteményében volt. De ez csak 51 darab. 4 Az utóbbi legközelebbi párhuzama egy a Zala megyei Gősfáról származó szórvány (Ilon 2017). 119
