Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)

Természettudomány - Víg Károly - Hanusz Orsolya: Az indonéz szigetvilág fiatalon elhunyt kutatója, Doleschall Lajos (1828-1859)

SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2018 49-III tomologist’s Monthly Magazine közölte az orosz származású dipterológus, Charles-Robert Osten- Sacken (1828-1906) tollából (Osten-Sacken 1881). Osten-Sacken az indonéz szigetvilág légy­faunája tanulmányozása során találkozott Dole­­schall dipterológiai munkáival, és ezek keltették fel érdeklődését a szerző iránt. A természettudományi kutatás módszertana nem sokat változott azóta, hiszen Osten-Sacken is a rendelkezésre álló irodalom áttanulmányozásával kezdte munkáját. Szomorúan jegyezte meg, hogy alig talált érdemi adatot Doleschallról. A Hagen-féle Bibliotheca (Hagen 1862) csak ennyit közölt, hogy „Orvos Jáván, meghalt Ambonán 1859-ben.” Alig nyúj­tottak több információt Alfred Russel Wallace (1823-1913) sorai is. Ne feledjük, hogy Wallace ki­terjedt levelezését akkor még nem publikálták. Osten-Sacken mégis ezen a nyomon indult el. Tény, hogy Doleschall kutatásainak és gyűjte­ményének a híre felkeltette Wallace érdeklődé­sét, aki első ízben 1857 decemberében látogatott el Ambon (korabeli nevén Amboina) szigetére (1. ábra). Hála John van Wyhe példaértékű kuta­tásainak és irodalmi tevékenységének, napjainkra a brit természettudós utazásairól és tudományos kutatásairól apró részletekbe menő ismereteink vannak, amelyek érintik Doleschallt is. Wallace Bates-nek1 írott levelében számolt be a Dole­­schall-lal való találkozásáról (Wyhe 2013:191): „Két orvos társaságát élvezhettem, a kormányzósági orvosét, a német dr. Mohnikéét, akinél laktam, és aki Burmeister* 2 és Erichson3 iskolatársa volt. Japánban szolgált, ahol 300-400 példányból álló csinos bogár­­gyűjteményt állított fel. Mintegy 50 duplumpéldányt átengedett. Dr. Doleschall magyar és egy évet a bécsi múzeumban tanulmányozta a legyeket és a pókokat, amiket kiválóan ismer. Lepkéket és bogarakat is gyűjt, és számos szép példányt bőkezűen nekem ajándéko­zott. Igazán elragadó fiatalember, de tüdőbajban hal­doklik. Talán ha még egy évet megér, ennek ellenére nagyon lelkes entomológus. Azt mondja, hogy Ma­г. ábra. Az indonéz szigetvilág részlete. A szaggatott vonal Alf­red Russel Wallace 1857-es utazásának útvonalát mutatja (Wal­lace 1869) Figure 1. Part of the Indonesian archipelago. The broken line shows the route taken by Alfred Russel Wallace in 1857 (Wallace 1869) gyarország nagyon gazdag bogarakban, és legalább száz igazi Carabus-faj él ott. Mit beszéljünk ezután a trópusokról! Franciául társalogtunk, amit a folyama­tos használat miatt már viszonylag folyékonyan beszé­lek, bár tele nyelvtani hibákkal. De ebben körülbelül egy­formák vagyunk és pompásan hibázgattunk együtt. ” Wallace további leveleiben is írt Ambon szigeti időzéséről (Wallace 1869:458,461; Wyhe & Rook­­maaker 2013:146). Osten-Sacken nyomozását később a szerencse segítette. Találkozott Otto Gottlieb Johan Moh­­nikével (1814-1887), aki 1844-től 1869-es nyugdí­jazásáig katonaorvosként szolgált a Holland Kelet-indiai Hadseregben (Koninklijk Neder­­landsch-Indisch Leger). Hosszúra nyúló szolgá­lati ideje során az indonéz szigetvilág számos pontján töltött hosszabb-rövidebb időt, így Jáván, Szumátrán, Borneón, Celebeszen és Malukun, 1849-ben pedig Japánban (Decima). A főleg boga­rakkal foglalkozó Mohnike Doleschall egykori hi­vatali főnöke és tudóstársa volt, így első kézből adhatott információkat Doleschall jávai éveiről. Szerencsére ma már jóval többet tudunk a fiata­lon elhunyt természettudós életéről (Szilády 1927,1942; Horváth 1960; Stagl 1999). ' Henry Walter Bates (1825-1892) angol természetkutató, felfedező, a majmolás vagy mímelés (mimikri) jelenségének leírója. 1848-ban Wal­­lace-szal indult gyűjtőexpedícióra az Amazonas esőerdeibe. Wallace 1852-ben hazatért, de Bates 1859-ig folytatta a gyűjtéseket, és közel 15 ezer gyűjtött példányt (főleg rovart) vitt haza Angliába. Az anyagból több ezer új fajt írtak le. J Karl Hermann Konrad Burmeister (1807-1892) német zoológus. Jelentős szerepet vállalt Brazília és Argentína élővilágának kutatásában. 3 Wilhelm Ferdinand Erichson (1809-1848) német entomológus, aki szinte elsőként irányította a tudományos világ figyelmét Ausztrália fa­unájának kutatására. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom