Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Régészet - Márton András - Molnár Attila: Korai kelta pecsételt kerámia Szombathely-Oladról (Vas megye). Megjegyzések a keleti kelta pecsételt kerámiához és a Dunántúl La Tene-kori fazekasságához
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 137-I48 Sándor által 1953-ban feltárt csontvázas sír egyik edényén. A lelőhely a Bakony-ér partján, nem messze a Marcal-torkolattól található, meglehetősen messze Szombathelytől: légvonalban 80 km, közúton közel száz - ha az akkori fő közlekedési útvonal esetleg a Perint-Rába útirányt követte, akkor ennél is több (vö. 4. ábra. 1.). A sír mellékletei egy lándzsacsúcs, néhány egyéb vastöredék és hat edény, köztük egy kisebb kettősomphaloszos tál a szóban forgó pecsétmintával díszítve (Jerem in: Petres 1974: 59, No. 23; Jerem et al. 1981: 26; Jerem 1984:76; Megaw & Megaw 2006: 370, fig. 13-14; Jerem 2012: 954). A koroncói pecsét az Óladon megismert motívumot csak kontúrszerűen adja vissza, személyes szemrevételezésünk azonban egyértelműsítette, hogy nemcsak a motívum, de a pecsételéshez felhasznált szerszám is azonos! Fontos leszögezni, hogy a koroncói pecsét elmosódottsága nem a pecsét kopására vezethető vissza, mint például a Sopron - Mannersdorf - Neunkirchen - Pottenbrunn-i pecsétazonos edényeken, ahol a pecsétlő egyértelmű kopása figyelhető meg (Zeiler et al. 2009: Abb. 7), hanem arra, hogy a koroncóit egyszerűen nem nyomták eléggé bele az anyagba. Ezt megerősíti az egyes részletek, elsősorban a fogazás állapota, amelyek megegyeznek mindkét edény esetében.2 A koroncói pecsétdíszes tál a kettős omphalosz alapján a LT B2-periódusra keltezhető (Schwappach 1975: 114. Lásd még Gór-Kápolnadomb [Vas megye] fazekaskemencéjének közölt leletanyagát: Ilon 1998, további párhuzamokkal), ami megerősíti a fentebb a kísérőkerámia kapcsán mondottakat. Az oladi/koroncói pecsétdísz és a keleti kelta motívumkincs A kettős palmetták meglehetősen ritkán jelennek meg a kelta kerámiaedények díszítésében. Példaként említhető az apahidai kancsó (Kolozs megye / Comitatui Cluj, Románia) bekarcolt pelta-lánc dísztése (Zirra 1971: 221, Abb. 22. 2) illetve a prunay-i (Marne, Franciaország) váza festett díszítése (Frey 1995:195, Abb. 125. 7). Ennél szorosabb rokonságot mutat az oladi és koroncói leletekkel az újonnan feltárt és publikált Sajópetri (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) telepanyagának két edénye pecsételt kettős-palmetta motívummal, a LT B2-Cl-időszakból (4. ábra. 3.; Szabó 2007: 136, 192; Taf. CXV1,1 és CXXXV, 1; ]. V. S. Megaw in: Zeiler et al. 2009: 270-271, Abb. 10). A pelta alakú palmetta a Waldalgesheim-stílus motívumkincsében megtalálható mind önállóan, mind egy kompozíció részeként (Frey 1995: 165, Abb. 111, 2a, 19 és Abb. 125, 5a-b, 7). jó példa erre a St. Sulpice-nál (Kt. Vaud, Svájc) előkerült temető 57. sírjából származó vésett díszű lándzsahegy (Osterhaus 1968: Abb. 2.6a-b; Kaenel 1990: pl. 49.8). Fiasonló szív alakú palmetták jelennek meg a Potypuszta-Csehimindszent (Vas megye) lelőhelyről származó kardhüvelyen, (Szabó & Petres 1992: 96, No. 50, Pl. 54, 111. 1) és antithetikus pelta formájú kompozíciót formázó indadíszek a plasztikus növényi („post-Waldalgesheim”) díszítésű kosdi (Nógrád megye) lándzsahegyen (Szabó & Petres 1992: 91, No. 28, Pl. 27), mely már a Magyar kardstílus felé mutat: jó példa erre a jutási (Veszprém megye) 2. és 4. kardhüvely, melyeken a peltáknak nagyon fontos szerepe van a díszítésben (Szabó & Petres 1992: 90, Nos. 22 és 24, Pl. 22-23). Feltehető tehát, hogy a tárgyalt motívum a Waldalgesheim-stílus motívumkincséből kerülhetett át a pecsételt kerámia díszítőelemei közé. A LT B1 időszakban az Északnyugat-Dunántúlon, a Fertő tó térségében olyan kerámiaműhely (műhelyek) kezdi(k) meg a működését, mely a Waldalgesheim-stílus elemeit beépítette a motívumkincsébe. A műhely egyik legkorábbi és legszebb munkája a híres kettőskónikus váza, amely 1888-ban került elő egy fegyveres sírból a Sopron (Győr-Moson- Sopron megye) melletti Bécsidombon. A darabot F. Schwappach tanulmányozta részletesen és a lelet kapcsán kimutatta, hogy a Waldalgesheim-stílus nemcsak a fém-, de a kerámiaművességre is hatással volt (Schwappach 1971). Ezek a pecsétdíszek azonban kissé későbbiek, mint a Waldalgesheim-stílus hagyományos kel2 Ezúton köszönnénk meg Jerem Erzsébetnek és Bíró Szilvia osztályvezetőnek, hogy a koroncói darabot a győri Xántus János Múzeum raktárában megtekinthettük. A koroncói sírt Jerem Erszébet fogja közölni. 143
