Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Régészet - Ilon Gábor: Újabb velemi urnamezős kori öntőformák. A Szent Vid-i és a góri fémműves központ jelentősége az urnamezős kori Kárpát-medencében
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 115—135 egy részét a 19-20. században homokbányaként művelték. A maradék, 1988-1993 között feltárt terület kb. egyharmada a domb eredeti platójának. Az öntőformák csak a domb legmagasabb részéről (a 175 méteres szintvonalon belülről - 6. ábra), azaz közel 5600 m2-nyi felületről származnak. Ez egy összefüggő felület vizsgálatát jelenti. A kutatási terület nagyságrendje nagyjából megegyezik a vekniivel. A feltárt településrészleten belül az öntőformák szórtan, de sűrűsödési gócokat alkotva helyezkednek el. Utóbbiakra példa a K-4-5-6 szelvények, az L-4 és L-6 szelvények, valamint az M- 6 szelvény. Az öntőformák egy része gödrökből: 1-5 szelvény „c”, G-12 szelvény „b”, K-6 szelvény „a” és „c”, másik részük műhelyből: M-6 szelvény „a”, vagy gödörházból: E-F-5-6 szelvény, F-9-10 szelvény kerültek elő. Mindezek talán 5-6 fémműves iparos háztartást jelezhetnek? Mindössze egy jelenség értelmezhető félig nyitott / féltetős (?) műhelyként (M-6 szelvény „a”, lásd 6. ábra; Ilon 2003: 239, Abb. 2). Itt ugyanis az öntőforma mellett bronzöntecs, valamint égett és faszenes felületek is voltak. Az ásatás egész területén csak egy alapárkos házat konstatáltam, amelynek a kronológiai helyzete bizonytalan. Lehet késő középkori, Árpád-kori, netán kelta, vagy Hallstattkori, és természetesen urnamezős kori is. Helyzete azért kérdéses és azért áll önmagában, mert az 1965. évi Répce árvízkor a domb tetejéből - talajnyerés céljából - ismeretlen vastagságú réteget ledózeroltak. Ehhez a B-C-ll-12 szelvényekben feltárt, kétosztatú, de a bányaműveléssel részben elpusztított alapárkos házhoz legközelebb, kb. 30 métere az E-F-5-6 és F-9-10 szelvények gödörházainak öntőformái voltak. A velemi és a góri öntőformák mennyiségi adataiból és a két lelőhely közel azonos nagyságrendű felületéből, de eltérő jellegéből (mozaikosan illetve egybefüggően feltárt) világosan következik, és látható, hogy a fémfeldolgozó iparos tevékenység - az iparosok koncentrációja (Kienlin 2007:15. és 12. lábjegyzet) - Velemben intenzívebb (vagy csak nagyobb öntőforma készlettel dolgoztak?) lehetett a górinál. Ugyanakkor megállapíthatom, hogy a specialisták településen belüli koncentrált elhelyezésére, „iparos negyed” feltételezésére nincsenek érdemi adataink (5. ábra) a Szent Vidről sem. Sőt, ez a feltételezés jelenlegi tudásunk alapján elvethető. Legfeljebb a különösen és hosszabb ideig tűzveszélyes és vízigényes tevékenység (kohóban olvasztás) forrás közeli elhelyezését sejthetjük. Majd a tégelyes öntést minden iparos a háza környékén folytatta? A góri Kápolnadombon szintén szórtan találtuk meg az öntőformákat (6. ábra), de csak egy műhelyt tártunk fel. Lehetséges, hogy minden - a koncentrációk és a gödörházak alapján összesen 5-6 (?) - házi iparos, tűzbiztonsági okból ebben az egy műhelyben tevékenykedett saját öntőformakészletével? Ezekre a kérdéseimre azonban, pillanatnyilag nincsenek válaszaim. Ugyanakkor, a kutatás jelenlegi szintjén úgy vélem, a kisebb kohók és a tüzesebb műhelytevékenység mindkét településen meghatározott helyszínen volt végezhető, de a velemi ilyen terület (a forrás és a kelta nagysánc között illetve utóbbi alatt) nagyobb volt, mint az egyetlen góri műhely (M-6 szelvény „a”: Ilon 2003). Mindkét elemzett településen, de a Ság hegyen szintén, a korabeli fémművesség teljes folyamata kitapintható, egyes alkotóelemeinek tárgyi emlékei megtalálhatók (Jockenhövel 1986: Abb. 3). Hogy a velemi Szent Viden, a Ság hegyen és a góri Kápolnadombon valóban csak és elsősorban letelepült iparosok (Boroffka & Ridiche 2005:174) tevékenykedtek-e, ezt még további érvekkel igazolandónak gondolom. A Kárpát-medence késő bronzkori fémművességéről A két Vas megyei lelőhely fémművességének elemzése után ismét visszatérek a makro szintre. A korszakból 95 lelőhelyről (Horvátország - Hr, Magyarország - U, Románia - Ro, Szerbia - Sr, Szlovákia - Sk, Szlovénia - Sl) van tudomásom a tárgytípusról, azaz öntőformáról. Ezek megoszlása a következő: 65 településről és 21 település esetében valószínűleg műhelyből (egy helyen legalább 4 darab), egy esetben barlangból (7. ábra 31. Geoagiu) továbbá három esetben sírból (7. ábra 43. Lápu§, Ro - 3 halomsírból; 51. Németbánya, U - halomsírból; 93. Vysny Kubín, Sk) származnak. Depóban hét alkalommal (2. Aranyosapáti, 129
