Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Ilon Gábor: Szegény gazdagok? Megjegyzések a Mesteri-intapusztai Árpád-kori temető ezüstjeinek értéke kapcsán
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE * 2017 149-168 talán helyben, feltételezhetően a templom közelében lakott. Temploma Keresztelő Szent János nevét viseli, 1452-ben pedig ennek temetőkertjét említik. 1550-ben az egyház még állt. 1588-ban a falut már nem lakják. 1762-ben csak a Pusztatemplom dűlőnév őrizte emlékét. Az elpusztult lnta falu határát a 17. század elejéig főleg kisnemesek birtokolták, de a somlóvásárhelyi apácák tulajdonjogáról is maradt fenn adat (1367,1370). 1588-ban a török hódolás után már lakatlan, elhagyott (puszta) település. A templomdombtól 2-300 méterre nyugatra - véleményem szerint a hajdani lnta falu helyén -, a 18. század első felében alakult ki a Draskovich, majd a Batthyány uradalom, amelynek az itt felépített kastély volt a központja. A kastély előzményeire esetleg az említett (1422, 1557) nemesi kúriák utalhatnak. Az uradalom all. József kori térképen már szerepel. Az 1960-as évektől máig, az átépített kastélyban és melléképületeiben ideggyógyintézet működik (Ambrus et al. 1999:166-169). Ezüst - érték - gazdagság Úgy gondoltam, a feltárások monografikus megjelenéséig is szükséges és érdemes itt és most egy előzetes jelentésben legalább egy kérdéskörre kitérnem. Ennek témája az Árpád-kori falusi társadalom gazdagságának és rétegződésének kérdése az ezüst neműek tükrében. Intapuszta esetében is a zárt, és a nyitott, valamint az S-végű karikák, továbbá a gyűrűk és a pénzérmék vehetők számításba. Azért is döntöttem e hangsúlyos téma7 kiemelése mellett, mert 1. a kérdéskör hazai úttörője Szőke Béla Miklós (Szőke & Vándor 1987: 81) éppen a nyugat-dunántúli régióban készített először ilyen elemzést a Zala megyei Pusztaszentlászló Árpád-kori, teljesen feltárt temetője kapcsán.8 2. Azóta csupán öt újabb temető feldolgozását végezték el a nyomában haladva. Először Bende Lívia és Lőrinczy Gábor (1997) a Szegvároromdűlői temetőt értékelték. Majd megyénkben elsőként és az országban harmadikként Kiss Gábor (Kiss 2000: Táblázat: 69,187) végezte el az Ikervár-Virág utcai és a Sorokpolány-berekaljai temetők hasonló vizsgálatát. 3. A legújabb feldolgozást Kovács László (Kovács 2015: 212-220) készítette a Tiszalúc-sár kadi temetőről (4. táblázat). 4. Ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy sajnos sem az országban (Mészáros 2014: 527-536; Gallina & Varga 2016: esetlegesen egy-egy súlyadattal), sem a régióban (Horváth 2014), de a Vas megyéről megjelent új és alapvető munkákban (Horváth 2016; Pap 2012) sem közölték9 az ezüstök súlyadatait, így nem is vizsgálták ezen értékmérő nemesfém gazdasági jelentőségét. A témát tárgyaló - fent már idézett - szakirodalomban is régóta, és általánosan elfogadott tény, hogy az ezüst ékszerek az adott közösség gazdasági erejét tükrözik. Ezért megmértem az Árpád-kori sírokból előkerült összes (183 db) ezüst ékszert (1. táblázat). Ennek eredményeként kiderült, hogy ha a szórványoktól eltekintek, 60 eltemetett birtokolt 145 darab tárgyat,10 amelyek 180,18 grammnyi ezüstöt nyomtak. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy ezüstözött és/vagy ónozott bronz és az ún. rosszezüst (későbbiekben: „ezüst”)11 tárgyak is használatban voltak, összesen 22 sírban, 38 darab 53,76 grammal képviselve. Ha ez utóbbi csoportot is ezüsttulajdonosokként könyvelem el, és a 3 darab érmet rejtő 3 érmés sír csekély súlyú ezüstjét (elméletileg 2,04 gramm) is beszámítom, akkor is csak az mondható el, hogy a temető 85 Árpád-kori eltemetettje még egy negyed kilogrammnyi ezüstöt (+ „ezüst”) sem birtokolt. Ha a fenti munkákban és temetők kapcsán alkalmazott módszerekkel értékelem a temető 7 Bronzkorosként pedig egyébként több mint két évtizede foglalkozom a súly- és értékmérés kérdéskörével. így ez a problémakör minden történeti korszakban, így az Árpád-korban is érdekel. 8 Az alaptézis így szól: „...úgy gondoljuk, hogy egy-egy család vagyoni helyzetére, gazdasági erejére jellemző kell legyen, hogy nőtagjainak ékszerei milyen anyagból készültek, azok milyen súlyúak, minőségűek. Különösen áll ez az ebben a korban értékmérő funkciójú ezüstre, a belőle készült ékszerekre. Olyan viszonyítási alapot látunk ebben, amivel viszonylag biztonságosan kimutatható egy-egy családi csoport korabeli gazdasági ereje, vagyoni állapota.” 9 A mérés ma már - ellentétben az 1980-as évek végi helyzettel - igen gyorsan kivitelezhető a kereskedelmi forgalomban is elérhető áron beszerezhető digitális mérleggel. 10 A 3 darab érmet itt most nem számoltam. Lásd a 3. táblázatot. 11 Az utóbbi években szerencsére már egyre gyakrabban történik a fém pontos kilétét meghatározó anyagvizsgálat (Kovács 2015:11-12. táblázat; Gallina & Varga 2016: 208-264). 153
