Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Balogh Lajos - Vadász Dianna: A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának dr. Gáyer Gyula által létrehozott képgyűjteménye I. rész

BALOGH LAJOS & VADÁSZ DIANNA: A VASVÁRMEGYEI MÚZEUM TERMÉSZETRAJZI TÁRÁNAK KÉPGYŰJTEMÉNYE 1. Bevezetés „A természet szeretetét és vele a természetvéde­lem kultuszának fejlesztését, épp úgy, mint a ter­mészeti emlékek fenntartásához, és azok elpusz­tulástól való megóvásához fűződő nemzeti érde­kek jelentősegének terjesztését elősegíthetjük:... 2. A hazai szebb természeti tájakról, a védelmet igénylő növény- és állatfajokról, valamint geoló­giai alakulatokról és a természeti emlékekről, ter­mészeti parkok látványosabb részleteiről, továbbá a történeti és műemlékek természeti díszeiről ké­szült képeknek, rövid magyarázó sorok kísérete mellett, képes folyóiratokban és napilapokban való közzétételével; a tantermekben és nyilvános helyeken való kifüggesztésével, az ilyen képek gyűjteményes, albumszerű kiadásával, továbbá az ilyeneket ábrázoló képes levelezőlapok terjeszté­sével.” - írta Kaán Károly a magyar természetvé­delem alapművének A természetszeretet és a ter­mészeti tárgyak című fejezetében (Kaán 1931). Köztudomású, hogy elsősorban Kaán Károly erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935- ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. te.). Az már kevéssé ismert, hogy ennek előkészítésében dr. Gáyer Gyulának is je­lentős szerepe volt; az ő tollából került ki a legtö­kéletesebb, s úgy jogi, mint egyéb szempontokból is legszabatosabb törvénytervezet (Lengyel 1934). Dr. Gáyer Gyula (1883-1932) a 20. század leg­jelentősebb Vas megyei botanikusa volt (Balogh 2008). Eredetileg törvényszéki bíró, majd a Vas­vármegyei Múzeum (ma: Savaria Múzeum) Ter­mészetrajzi Tárának őre (1923-1932), a szegedi tudományegyetem magántanára (1925-1932). Fő­ként a Nyugat-Dunántúl és a Keleti-Alpok nö­vényvilágát kutatta. Igen sokrétű természetrajzi munkássága kiterjed a florisztika, taxonómia, nö­vényföldrajz (legfőbb munkája: Vasvármegye fej­lődéstörténeti növény földrajza és a praenoricumi flórasáv), dendrológia, kertészettörténet, termé­szetvédelem, emberföldrajz, tudományszervezés és muzeológia területeire. A Természetrajzi Tár őreként a botanikai (herbáriumi, dendrológiai, termés-, kép- és könyvtári) gyűjtemény dinami­kus fejlesztője volt. Működésének köszönhető a Chernél István (1865-1922) ornitológus által 1908-ban alapított és (1908-1912) vezetett Tár második virágkora. Életéről és munkásságáról bő­vebben annak legutóbbi részletes feldolgozásá­ban (Balogh 2002) olvashatunk. Gáyer tehát a múzeumban - már a Kaán (1931) javaslatát megelőző évtizedben - botanikai kép­­gyűjteményt is létesített. A főleg Vas megye öreg fáit, jellemző növényeit és tájrészleteit megörö­kítő fényképek az első ilyen tárgyú rendszeres gyűjteményt alkották hazánkban. A fényképek elkészítésében elsősorban barátai, Mályusz Egyed, Halasy Viktor és Fodor Ernő szombathelyi kirá­lyi törvényszéki tanácselnökök és számos ado­mányozó voltak Gáyer segítségére (Balogh 2002). A fényképgyűjteményhez a megye jellemző nö­vényeinek művészi növényábrázolásai is járultak, így dr. Csapody Vera (1890-1985) két akvarellje vagy Vizkeleti Vargha Andor (1872-1927) fekete és színes tusrajzai (Vizkeleti Vargha & Gáyer 1924-25, Balogh & Víg 2001, Balogh 2009, Víg & Balogh 2009). Ezek mellett Gáyer egybeszedte a vasi vonatkozással bíró természettudósok arc­képeit is. A gyűjtemény létrejöttének körülményei Az alábbiakban felidézzük a képgyűjtemény szü­letésére és fejlődésére vonatkozóan Gáyer kézira­tában (Gáyer 1926-1932) és közleményeiben (Gáyer 1925c, 1927ö, 1927b, 1929b) fellelhető is­mereteket: „A Vasvármegyei Múzeum természetrajzi kép­­gyűjteményének katalógusa. A gyűjtemény összeállítását 1923 évben kezdtem meg. Addig az időig a múzeum tulajdonában 1 természetrajzi vonatkozású kép volt: a velemi öreg gesztenyének a képe, melyet a kőszegi Cher­­nel-család tulajdonában levő egykorú akvarellről (25x25 cm) olajfestményként másolt és nagyított Chernél Márta. Ez a kép az iparművészeti gyűjte­mény rendezetlen anyaga között lappangott, s onnan került elő 1923-ban jeléül annak, hogy a természetrajzi osztály alapítója, Chernél István képgyűjtemény létesítésére is gondolt. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom