Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából

VÍG KÁROLY: HAMUVÁ LETT GYŰJTEMÉNY - KERTÉSZ KÁLMÁN SZÜLETÉSE I50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Az ember azonban jóval hatékonyabb tud lenni a pusztításban. Meggyőződésem, hogy a Termé­szettudományi Múzeum alapítása óta eltelt idő­szak veszteségei messze nem mérhetők össze az 1956-os forradalmi harcok okozta tüzek pusztí­tásával, amelyek a Nemzeti Múzeum és az Állat­tár épületét is sújtották. Vajon sejtették-e a Nem­zeti Múzeum épületéből a Rádiót és a Kálvin teret tűz alatt tartó forradalmárok, hogy a szov­jet csapatok tankokkal fogják viszonozni a tüzet, és a nemzet kincseit őrző épület így harctérré változik (Fülep 1996; Jánossy 1996)? Az ásvány-, kőzet- és meteoritgyűjtemény kétharmada, min­tegy 140 000 darabból álló anyag az október 24-én délután 2-kor felcsapó lángok martaléka lett. El­égett a 90 000 tételből álló szakkönyvtár, a tér­kép- és fényképgyűjtemény, illetve a kutatószo­bákban elhelyezett műszerek. Szerencsére a tűz megkímélte a kiállítás termeit. A november 4-i sortüzek nyomán az Őslénytár 140 000 leltári té­teléből kb. 110 000 tétel, a teljes szakkönyvtár, a száz éven át vezetett leltárkönyvek, 4500 geoló­giai térkép, közötte 2500 magyar kéziratos geoló­giai felvételi térkép semmisült meg. Teljesen el­pusztult a Kittenberger Kálmán (1881-1958) va­dászereklyéiből megalkotott, Afrika élővilágát be­mutató dioráma, illetve Őry Sándor (1887-1962) remekbe készült oroszlánjai, csimpánzai és orr­­szarvúja. Szerencsére nem gyulladt ki a „krokodi­­lus-terem” és a folyosó-terem trófeái is csak be­­kormozódtak (Kecskeméti 2006; Mihályi 1957). Amikor már mindenki azt hitte, azt remélte, hogy a pusztítás véget ért, november 5-én a Kálvin tér felől lövedékek csapódtak be az Állattár Baross utcai épületének legfelső emeletén található Hül­lők és Kétéltűek Gyűjteményébe. Mi járhatott a szovjet harckocsiparancsnok fejében, amikor gyújtógránáttal épp azt az épületet vette célba? A tudatos károkozás, vagy csak a véletlen játszott közre? Tudta egyáltalán, milyen tudományos ér­tékkel bíró gyűjteményeket őriznek a falak között? A robbanások nyomán az alkoholos preparátu­mok üvegjei darabokra törtek, és a kiömlő mintegy 20 000 liter alkohol pillanatok alatt lángtengerré változtatta az egész emeletet. A tűz átterjedt a Hal­gyűjteményre is, ahol - szintén alkoholban - min­tegy 3500 preparátumot őriztek. A szomszédos ház I. ábra. Kertész Kálmán (1867-1922) (Magyar Természettudo­mányi Múzeum, Központi Könyvtár, Budapest) Figure 1. Kálmán Kertész (1867-1922) (Hungarian Natural History Museum, Central Library, Budapest) lakói a kiérkezett tűzoltókkal karöltve, csatárlánc­ban, vödörrel segítették az oltást. Már a Lepke­gyűjtemény ablakai, ajtói és a bútorzat is lángolt, amikor sikerült a tüzet megfékezni, és a 400 000 példányból álló kollekciót megmenteni; „csak” a Koy-féle lepkegyűjtemény egy része - kb. 400 pél­dány - égett el a szekrényével együtt. Ugyanakkor nemcsak a tűz, hanem az oltás során felhasznált víz is súlyos károkat okozott. Az Állattárban összességében megsemmisült 36 ezer madár, 22 ezer tojás, 13 ezer hal, 40 ezer kétéltű és hüllő, 500 ezer puhatestű, 60 ezer szitakötő és re­césszárnyú, 200 ezer légy, valamint 100 ezer szak­könyv és különlenyomat (Boros 1957). Csak a sze­rencsén múlott, hogy a tűz számos részleget meg­kímélt, de az elpusztult gyűjtemények pénzbeli értéke így is felbecsülhetetlen és a veszteség mér­téke tudományos szempontból tragikus. A Föl-34

Next

/
Oldalképek
Tartalom