Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Balogh Lajos - Vadász Dianna: A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának dr. Gáyer Gyula által létrehozott képgyűjteménye I. rész

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 7-3О

153-154. Az őrállási [ma: Oberdorf, Ausztria] óriásfenyő, Abies alba, kerülete mellmagasságban 460 cm, magasságát 50 m-re becsülik. A 476. [154.] számú kép is csak gyenge fogalmat ad a magasságról, mert a fenyő a szemlélő álláspontjához képest gödörben áll. Az óriásfenyő körül kevert erdő: a fa körül sok, különböző életkorú Abies. Sok Fagus, azután Carpinus, Quercus robur x sessiliflora [petraea], Picea. A fa tövében Oxalis acetosella, Viola sylvestris [,reichenbachiana], Hieracium silvaticum, Carex sylvatica, Ajuga reptans, Galium vernum, Luzula pilosa, Melampyrum sylvaticum, Aspidium [Dryopteris] filixmas, spinulosa?, Veronica officinalis, Platanthera bifolia, Rubus nessensis, Maianthemum, az erdőtalajon Hylocomium. Általában: eredetileg Abies és Fagus, a többi fa s a vegyes erdő későbbi alakítás eredménye. A Teichbach [Pinka] felé lejtőn Larix-ok és Tilia cordata, a Teichbach völgyében Quercus robur. - Az eredeti kép: a Teichbach völgyében Qu. robur, a dombon Fagus és Abies, a völgy határterületein Qu. sessiliflora [petraea] és a hybrid. Az óriásfenyőn feltűnő a tőágak legyezőszerű elágazása. Ameddig az erdő védi az ágakat, azok épek, de az erdőből kiemelkedő részt a vihar megtépte. F: 1928. X. 7. FE. N: fpm.

155. Öreg jegenyefenyő, Présoldal. Természeti emlék. Abies alba a ciszterci-rend erdejében Csörötnek mellett. F: IK. D: IK. N: fpn.

156. Virágzó Cedrus libani porzós virágzata, Dr. Saághy István kámoni parkjából. F: 1928. X. 8. UB. D: GGy. N: fűn.

157. Virágzó Cedrus atlantica ’Glauca’ cf virágzat;

158. Flamamelis virginiana, rajta még néhány száraz levél, az ágak tele sárga virágokkal; F:

1927. XI. 6. UB. N: fn.

159. Arundinaria palmata (a széles levelű, Japán) és Phyllostachys nigra (a kislevelű, China, Japán);

160. Prunus laurocerasus; a bokor mögött Dr. Saághy István;

161. Daphnyphyllum macropodum, Japán;

162. Tórészlet Castalia-kkal; F: 1925. VI. 24. FG. P: cf. Bánó & Retkes (1965). N: fűn.

163. Cedrus atlantica ’Glauca’; F: 1925. VI.

24. FG. N: fűn.

164. Picea excelsa var. cranstonii; P: Bánó & Retkes (1965). N: fűn.

165. Sequoia gigantea, 30 éves, 12 m magas;

F: 1928.111. 5. UB. D: GGy. N: fűn.

166. Pinus armandi, 25 éves, Magyarországon e fajból ez volt az első fa, mely tobozokat hozott. A kép bal oldalán Pinus excelsa;

167. Pinus sabiniana, kb. 25-30 éves; F:

1928. X. 8. UB. D: GGy. N: fn.

168. Juniperus pseudocupressus;

169. Chamaecyparis nootkatensis ’Pendula’;

170. Tsuga pattoniana [mertensiana], Pinus ponderosa; P: Bánó & Retkes (1965). N: fn.

171. Tsuga canadensis, kb. 35 éves;

172. Thuja gigantea, kb. 35 éves;

173. Taxodium distichum, 36 éves;

174. Pinus leucodermis, 10 éves;

175. Bambusz-dzsungel: Phyllostachys viridiglaucescens, hátul a közepén Chamaecyparis lawsoniana ’Intertexta’;

176. Kámoni park, részlet; F: 1928. X. 8. UB. N: fn.

177. Cedrus atlantica ’Glauca’; F: FG. N: fűn.

178. Pinus peuce; ugyanott. N: fűn.

179. Chamaecyparis pisifera; F: 1925. FG. N: fpn.

180. Picea pungens var. glauca ’Kosteriana’;

181. Hydrangea arborescens f. cordata; D: FG. N: fpn.

182. Pinus peuce; D: SI. N: fpn.

183. Pinus ponderosa, Tsuga diversifolia, Tsuga pattoniana [mertensiana], Cercidiphyllum japonicum;

184. Gömbfa alakjára növesztett öreg borostyánok (Hedera helix), Kőszeg, Pogányvölgy, Waisbecker-szőlő. F: ME. N: fűn.

185. Öreg körtefát elborító Hedera. Evangélikus líceum, Kőszeg. F: KKM. N: fpn.

186. Öreg gyertyán [Carpinus betulus] (határfa) a Cáki-erdőn, a disznólegelő fölött a forráson túl, kér.: 270 cm. A kép jobb oldalán kihajló bütyök magassága a talaj fölött 192 cm. F: 1925. IV. 26. ME. N: fűn.

187. Falusi ház lángvirágos és kapros réttel, Zsida. F: 1925. V. 5. UB-GGy. N: fűn.

188. Tájrészlet Ólad és Sé között. A domboldal tövében húzódó malomárok sarjerdővel. Borbás idejében még bükkös, a XIX. század utolsó évtizedében már gyertyános, azóta ezt is részben ki19