Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 177-238 Az árszabások és inventáriumok elemző vizsgálatának buktatói és eredményei1 A levéltári kutatásnak jól érzékelhető korlátái vannak. A szentgotthárdi ciszterci apátság köte­tekbe fűzött gazdasági becsűi jó alkalmat terem­tettek - az időbeli korlátokat figyelembe véve - a 18. század végi, 19. század első feléből származó 16-17 községből (1. ábra) származó hagyatéki va­­gyonbecsűkben található adatok - dongás edé­nyek - számbavételére. A „Vendvidék” egy részét, és az uradalmi központhoz közel eső, a Rába vo­nalát követő magyar ajkú katolikus falvak egy ré­szét tudtuk vizsgálatunk tárgyává tenni. Az irat­tömegből publikálásra kerülő 160 gazdasági becsű reprezentatív adathalmaznak bizonyult, hi­szen több ezer egyedi adat kerülhet kiértékelésre. Az egyes falvakból származó gazdasági becsűk azonban nem alkalmasak a korabeli (1786-1846) társadalom rétegzettségének mérlegelésére, mert a becsűk bevezető soraiban rendkívül kevés meg­jegyzés található a megbecsült hagyaték tulajdo­nosának státusára. Gondot okoz az is, hogy a ti­zenhét településből eltérő időkből, eltérő számú leltárt találtunk. A „Vendvidékről” Dolincból három, (elhanyagolható szám, néhány adatra vo­natkozóan használható csak) Orfaluból nyolc, Permiséből kilenc, lstvánfalvából huszonegy, Bör­­gölinből nyolc, Szakonyfaluból tizenegy, Tótfalu­ból kilenc gazdaságot inventáltak, összesen 69 gazdaságot, az összes 43%-át. A Rába-völgyéből Zsidáról hat, Farkasfáról kilenc, Kethelyről nyolc, Kisfaludról hét, Talapatakáról nyolc, Háromhá­záról öt, Magyarlakról kilenc, Csörötnekről ti­zenhárom, Gyarmatról tíz, Kondorfáról tizenhá­rom leltárt, összesen 89 gazdaságot vizsgálhat­tunk, az összes leltár 57%-át Ez a 14%-nyi kü­lönbség viszont a két elkülönült nyelvhasználatú közösség összehasonlító vizsgálatánál statisztikai torzítást eredményezhet. A160 inventárium kö-I. ábra. szentgotthárdi cisztercita apátság uradalmának falvai a 18- 19. században. 1-7. szlovén, 8-17. magyar falvak (Készítette: Der­­dák Ferenc) Figure 1. Villages of the Szentgotthárd Cistercian Abbey manor in the 18 th- 19th centuries, 1-7 Slovene, 8-17 Hungarian villages (Produ­ced by: Ferenc Derdák) 1 Ezúton fejezem ki köszönetemet Marx Mária és Kapitány Orsolya néprajzkutató kollégáimnak, hogy a zalai és somogyi múzeumok don­gás edényeit a helyszínen tanulmányozhattam, fényképezhettem. Nagy segítséget jelentett számomra, hogy archív felvételek felkutatásával hozzájárultak a dolgozat hitelességéhez. Külön köszönetem fejezem ki Pölös Andrea néprajzkutatónak, hogy az elkészült tanulmányt át­tekintve azt végső formába öntésnél korrektúrázta. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom