Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Ilon Gábor: Szegény gazdagok? Megjegyzések a Mesteri-intapusztai Árpád-kori temető ezüstjeinek értéke kapcsán
SAVARIA 59 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 149-168 Adultus-Senilis, 30-60 éves elhunytjának családtagjai rendelkeztek. A megyéből ez a típus nem ismeretes sem az Ikervár-Virág utcai (Kiss 2000: Táblázat 75-76), sem a Szombathely-Kisfaludy Sándor utcai temetőből (Horváth 2016:132-134). Ellenben hat, szintén - és csak - ezüst példányt14 közöltek a sorokpolányiból (Kiss 2000: Táblázat 192-193,194). A késői gyűrűtípusok közé tartozik, és a 11. században népszerű (Istvánovits 2003: 303,157. kép 18; Horváth 2014:186,203). Az ékszerek alapján az intapusztai közösség négy rétegét vélem elkülöníthetőnek: 1. azokét, akiknek nem volt még „ezüst” ékszerük sem. Rokonaik nem voltak képesek ennek mellékelésére, vagy nem ismerték a szokást, netán az már / vagy éppen nem volt divatos az eltemetéskor. 2. akik (15 fő) csak „ezüst” tárggyal rendelkeztek, és 3. akiknek (9 fő) „ezüst” és valódi ezüst ékszere is volt, valamint 4. akik (58 fő) csak valódi ezüst ékszerekkel bírtak. Ide sorolhatók a csak ezüst dénárokkal ellátott elhunytak is. Milyen lehetséges magyarázata van a régióban, azaz a Vas megyében feltárt és a pusztaszentlászlói temető gazdasági súlya közötti különbségnek? Ezek között talán nem mellékes szempont az adott település topográfiai helyzete. Meghatározóak voltak a jól látható és a korban használatos római kori utak (Kiss 2000: 276-277). Sorokpolány közvetlenül a Borostyánkő út mellett volt. Ikervár a keleti-nyugati, Buda-Székesfehérvár- Észak-ltália hadiút szomszédságában, amit ekkor „Katonák útjának” is neveztek. Intapuszta pedig egy a Savaria-Bassiana-Mogentiana-Gorsium főútra szerkeszthető insuláhan található villát bekötő, és a szőlőtermő Sághegyre vezető mellékút mellett terült el. A pusztaszentlászlói temetkezők, talán a közeli söjtöri hadinépekkel együtt a 11. század közepére kiépített új gyepű egyik őrségét alkották a század végéig (Szőke & Vándor 1987: 84-85). Viszonylagos gazdagságuk talán a királyi szolgálatból eredeztethető engedményekre vezethető vissza (lásd ehhez Kovács 2015: 819. jegyzet). A közösség „vásárlóerejének” érzékeltetésére Kovács László (Kovács 2015: 819. jegyzet) idéz számos példát 1. László és Kálmán törvényeiből. Ezek közül csak egyet emelek ki, amely mindkét királyunk uralkodása idején élt: egy elszökött szolga visszaváltásáért 90 dénárt kellet a saját tulajdonát felismerőnek fizetnie. Köszönetnyilvánítás Csirkovics Gyula a község akkori polgármestere mindenben önzetlenül támogatta munkánkat, de tevőlegesen (pl. ásott, bontott, fotózott és filmet készített) is kivette részét a feltárásból. A római kori pénzek meghatározását Torbágyi Melinda, a középkoriakét Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) munkatársai végezték el. Az állatcsontokkal Nagy Gábor (Rádóckölked) foglalkozott. A remek tárgyrajzokat korábbi tanítványom, Kenesei Ágnes (Savaria Múzeum, Szombathely) készítette. Közreműködését Csapiáros Andrea múzeumigazgató engedélyezte. A temető térképét hajdani tanítványaim, Vámos Gábor és lsztin Gyula (Savaria Múzeum, Szombathely) készítették el. Minden itt név szerint felsorolt, valamint a feltárás munkálataiban tevékenykedő volt hallgatóm, barátaim és a fizikai munkások (HÚSA Bt., Szeged) áldozatkész támogatását e helyütt is köszönöm. Irodalom Ambrus L. (2004): A Mesteri tanásatás Árpád-kori és melléklet nélküli sírjai 2001-2003. - Szakdolgozat, kézirat. Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem tanszék, Régésztechnikus képzés, 83 pp. Ambrus L., Benczik Z. & Feiszt Gy. (1999): Mesteri. - In: Boda L. & Orbán R. (szerk.): Sághegy, Kemeneshát, Kemenesalja. Szombathely, B.K.L. Kiadó, 166-169. Anda T. (1951): Recherches archéologiques sur la pratique médicale des Hongrois а Г époque de la conquéte du pays. - Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: 251-316. Bajzik A. & Varga E. (2005): Mesteri-lntaháza temetőjének részleges antropológiai feldolgozása. -14 A két típust a kutatás újabban egyként értelmezi (Kovács 2015:198-203). 155
