Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Régészet - Buocz Terézia: A szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkert újabb római mozaikja
BUOCZ TERÉZIA: A SZOMBATHELYI JÁRDÁNYI PAULOV1CS ISTVÁN ROMKERT ÚJABB RÓMAI MOZAIKJA Mezőit átnyúlik. Összefoglalás Az jelen tanulmányunkban közölt mozaikpadozatok az úgynevezett szőnyegmozaikok kategóriáihoz tartoznak. A perzsiai textilszövés mintái Szírián keresztül eljutottak a Földközi-tenger térségébe, Itáliába. Aquileia és Grado ókeresztény szentélyeinek, bazilikáinak mozaikpadozatain imitálták a perzsiai szőnyegek díszítőmotívumait. A virágokkal megtöltött hálózatokat szívesen alkalmazták a templom bejáratától az oltárig vezető sávon. Ennek a stílusnak hatását közvetítette Aquileia és Grado mozaikművészete Savaria felé. Valószínűnek tartjuk, hogy Itáliából érkezhettek a mozaikművészetben jártas művészek és mesterek Savariába, és talán műhelyt is hozhattak itt létre. Már Alföldi András felvetette azt a gondolatot a múlt század harmincas éveink 7. a-b. ábra. Szentháromság tér 6. (napjainkban Fő tér), Horváth Tibor Antal leletmentés 1935-ben. A helyszín (a) és a mozaik rajza (b) Figure ya-b. 6 Holy Trinity Square 6 (now Fő tér), Tibor Antal Horváth’s rescue excavation in 1935. Plan of building site (a) and drawing of mosaic (b) derekán, hogy Pannóniába máshonnan érkeztek művészek és itt letelepedve műhelyeket is alapítottak (Alföldi 1936). Nem hisszük, hogy csupán mozaik-mintakönyvek foroghattak közkézen, hiszen a magas művészi színvonalon érvényesülő mozaikok jelentős száma bizonyítja a művészi, mesteri munkát. Egy Christogrammos ókeresztény sírkő igazolja, hogy vándorfestők is megfordultak Savariában. A sírkő Savaria keleti temetőjéből került elő, amely napjainkban a Szent Márton templom és temető szélesebb környékén helyezkedik el. A rózsaszín erezett márványból faragott sírkövön lévő feliraton olvashatjuk, hogy két vándorfestőnek, az ötven évet élt Launionusnak és a huszonöt évet és hét napot élt Secundinus emlékére állították kollégái. Az sírkő készítésének kora a Kr. u. 4. század (Barkóczi & Mócsy 1972). 88
