Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)
SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20IÓ 51—68 A Metelka-medvelepkéhez kapcsolódó történet Az 1960-as években fedezték fel a Duna-delta (Delta Dunárii) északi részén élő igen népes állományát. Az ott élő populáció egyedszámával és „értékével” kapcsolatban több anekdota is ismert. Talán emlékszik még az olvasó, hogy a Metelkamedvelepke a felfedezését követő időszakban a legdrágább és legkeresettebb európai lepkék egyike volt. Azonban később is „konvertibilis valutának” számított. A történet szerint a hetvenes években a bukaresti Antipa Múzeum (Muzeul National de lstorie Naturalá Grigore Antipa) vezető lepkésze, Aurelian Popescu-Gorj (1914-1997) egy különösen nagy sorozat (több száz példány) Duna-deltában gyűjtött példányért tudott magának beszerezni egy, az akkori viszonyok között horribilisen drága hordozható Honda-generátort, az éjszakai gyűjtés egyik elengedhetetlen eszközét. Mielőtt bárki is elhamarkodott ítéletet mondana, tisztában kell lennie a ténnyel, hogy a medvelepkefélék (Arctiidae) számos fajára, így a Metelka-medvelepkére is jellemző a tömeges megjelenés. Ilyenkor a népesség egyedszáma egyik generációról a másikra akár nagyságrendekkel is megugorhat. Hogy ez a tömeges megjelenés mit takar, arra egy másik történet világít rá: a Dunadeltában, a kirándulóhajókon az esti díszkivilágításra esetenként olyan tömegben repül a lepke, hogy az eltaposott példányok miatt a fedélzet csúszóssá és balesetveszélyessé válik, ezért a legénységnek időről időre össze kell söpörnie a dögöket és a fedélzetet fel kell mosnia. Köszönetnyilvánítás A szerző őszinte hálával tartozik Bálint Zsoltnak és Katona Gergelynek (Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest) értékes tanácsaikért, kiegészítéseikért, valamint a közlésre átengedett fényképekért és dokumentumokért. Köszönet illeti a Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményét és Központi Könyvtárát a Metelka Ferenccel kapcsolatos fényképek és dokumentumok közlési lehetőségéért. Irodalom A. Aigner L. (1902a): Egy érdekes szövő-lepke (Nemeophila Metelkana Ld.) története. (Geschichte eines interessanten Schmetterlings (Nemeophila Metelkana Ld.).) - Természetrajzi Füzetek 25(3-4): 417-435. A. Aigner L. (1902b): A Nemeophila Metelkana története 1 - 11. - Rovartani Lapok 9(8): 156- 161, 9(9): 181-185. Ádám L. & Merkl O. (1986): Adephaga of the Kiskunság National Park. - ln: Mahunka S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság National Park. Volume 1. Budapest, Akadémiai Kiadó, pp. 119-142. Anonymus (1885): Gyászrovat. - Rovartani Lapok 2(3): 63. Anonymus (1886): M. L. Demaison, de Reims, communique les notes suivantes ... - Bulletin des Scéances et Bulletin Bibliographique de la Société Entomologique de France 1886: L1V-LV. Bálint Zs. & Katona G. (2014): Lepkeírások. - Hatvan, Széchenyi Zsigmond Könyvtár, 91 pp. Benedek B., Ronkay L. & Szabóky Cs. (2002): The Lepidopterous Fauna of the Hanság area, No. 1. The heteroceran families (Lepidoptera: Diurna and Macroheterochera). - In: Mahunka S. (ed.): The Fauna of the Fertő-Hanság National Park. Volume 11. Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum, pp. 639-682. Bremer O. (1861a): Neue Lepidopteren aus Ost- Sibirien und dem Amur-Lande, gesammelt von Radde und Maack, beschreiben von Otto Bremer. (Lu le 22 mars 1861). (Nouvelles espéces de Lépidoptéres recueillis par MM. Radde et Maack dans la Sibére orientale et dans le pays de l’Amour.) - Bulletin de l’Académie lmpériale des Sciences de St.-Pétershourg (1861-1862) 3(7): 461-496. Bremer O. (1861b): Neue Lepidopteren aus Ost- Sibirien und dem Amur-Lande, gesammelt von Radde und Maack, beschreiben von Otto Bremer. - Mélanges Biologiques, trés du “Bulletin physico-mathématique” et du “Bulletin de l’Académie lmpériale des Sciences de St.-Pétersbourg” (1853-1861) 3: 538-589. Bremer O. (1864): Lepidopteren Ost-Siberiens, insbesondere des Amur-Landes, gesammelt 65
