Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)

Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)

± SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20IÓ 51-68 Metelka Ferenc életútja Édesapja - szintén Metelka Ferenc - a Grassalko­­vich-családnál uradalmi építészként dolgozott, édes­anyja Gebier Zsuzsanna volt. A boldog békességben élő házaspár egyetlen gyermekeként Hatvan városá­ban, 1814. július 21-én született. A gimnázium első öt osztályát Vácott, a hatodikat Esztergomban vé­gezte. Bár édesapja fiát gazdatiszti pályára szánta, az ifjú Ferenc, szembeszállva az atyai akarattal, 1828-ban beállt Krakowitzer József esztergomi gyógyszerészhez. Szabadidejében már ekkor nagy lelkesedéssel gyűjtött növényeket és rovarokat. 1831 decemberében Szolnokon találjuk, ahol Agnelli gyógyszerész keze alatt segédkezett, de rövid idő múlva visszatért Esztergomba, mint első segéd. 1835-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pesti Egyetem gyógyszerészeti tanfolyamán. Ked­venc tárgyai itt is a botanika és a zoológia voltak, melyeket Sadler Józseftől hallgatott. 1837-ben ok­leveles gyógyszerészként intett búcsút Pestnek. Nyomtatásban megjelent munkái is ekkor szü­lettek, Az etzetsavas horgagról (Zincum aceticum) és a Dárdagról (Stibicum) címekkel (Metelka 1837). Kiválóan beszélt németül és latinul is. Ne feled­jük, hogy 1871-ig hazánkban az „Osztrák Gyógy­szerkönyv” (Pharmacopoea Austriaca) volt hivatalos használatban, amely nyelve a német és latin volt. Abonyban Folinus János gyógyszertárában vál­lalt segédi állást, majd 1839-ben Alsódabason új gyógyszertár nyitására kapott engedélyt. Folinus János lányát, Folinus Szidóniát 1839-ben vette fe­leségül és végleg Alsódabason telepedett le. Saját gyógyszertárát 1840 februárjában nyitotta meg a „Reményhez” néven, Mády Ferenc klasszicista stí­lusban épült kúriájában, amely hamarosan a falu központjává vált, amolyan „délelőtti kaszinóvá”. „Micsoda elevenség volt abban a patikában, úristen! Annál is inkább, mert néhai való jó Metelka Ferenc uram a postát is tartotta. Odajöttek legelőször az újságok, parázson kapták a friss híreket” - emléke­zett vissza Vay Sándor (Vay é. n.). Az épület ma is áll, Dabason az ún. Mády-ház, a Szent István úton (Heneráry 2008, 2010). A gyógyszerész aktívan részt vett a helyi közéletben is, az alsódabasi re­formátus egyházközség tagjaként 1843-ban egyik alapítója volt a Dabas-Gyóni Olvasó Társaságnak. 2. ábra. Metelka-díjazottja őszibarackfajta (Mahács 1926) Figure 2. The peach variety named “Metelka prize-winner” (Ma­hács 1926) Házasságából négy gyermek született, három leány és egy fiú, Béla. A „patikárius Béla” kiválóan zongorázott, ezért a helyi fiatalság gyakran töl­tötte a vasárnap délutánokat a Metelka-családnál. Metelka Ferenc élete - ahogyan a fennmaradt forrásokból megrajzolhatjuk - a boldog minden­napok egyhangúságában telt. Szabadidejében ker­tészkedett és a háza mögötti homokbuckás terü­leten gyümölcsöt termesztett: „A legszebb őszi ba­rackok az ő kertjében termettek és mint primeur­­ökkel szolgált velük az úrasszonyoknak” (Vay é. n.). A gyóni evangélikus lelkésztől, Bartholomeides Somától kapott szemzőhajtásokból nevelt ősziba­rackjai mutattak a legszebben. A fajta magvetés­ből történt kiválasztása az 1840-es évek közepére tehető, majd az ígéretes tulajdonságokat felmu­tató magoncról a lelkész számos helyre juttatott hajtásokat, amely révén a fajta szélesebb körben elterjedt a Duna-Tisza közén. Egy kecskeméti or­szágos kiállításon az addig ismeretlen őszibarack díjat nyert és mint Metelka díjazottja vonult be a po­­mológiai szakirodalomba (Mahács 1926: 457-460, grafika 458; Mohácsy et al. 1967) (2. ábra). 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom