Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)
± SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20IÓ 51-68 Metelka Ferenc életútja Édesapja - szintén Metelka Ferenc - a Grassalkovich-családnál uradalmi építészként dolgozott, édesanyja Gebier Zsuzsanna volt. A boldog békességben élő házaspár egyetlen gyermekeként Hatvan városában, 1814. július 21-én született. A gimnázium első öt osztályát Vácott, a hatodikat Esztergomban végezte. Bár édesapja fiát gazdatiszti pályára szánta, az ifjú Ferenc, szembeszállva az atyai akarattal, 1828-ban beállt Krakowitzer József esztergomi gyógyszerészhez. Szabadidejében már ekkor nagy lelkesedéssel gyűjtött növényeket és rovarokat. 1831 decemberében Szolnokon találjuk, ahol Agnelli gyógyszerész keze alatt segédkezett, de rövid idő múlva visszatért Esztergomba, mint első segéd. 1835-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pesti Egyetem gyógyszerészeti tanfolyamán. Kedvenc tárgyai itt is a botanika és a zoológia voltak, melyeket Sadler Józseftől hallgatott. 1837-ben okleveles gyógyszerészként intett búcsút Pestnek. Nyomtatásban megjelent munkái is ekkor születtek, Az etzetsavas horgagról (Zincum aceticum) és a Dárdagról (Stibicum) címekkel (Metelka 1837). Kiválóan beszélt németül és latinul is. Ne feledjük, hogy 1871-ig hazánkban az „Osztrák Gyógyszerkönyv” (Pharmacopoea Austriaca) volt hivatalos használatban, amely nyelve a német és latin volt. Abonyban Folinus János gyógyszertárában vállalt segédi állást, majd 1839-ben Alsódabason új gyógyszertár nyitására kapott engedélyt. Folinus János lányát, Folinus Szidóniát 1839-ben vette feleségül és végleg Alsódabason telepedett le. Saját gyógyszertárát 1840 februárjában nyitotta meg a „Reményhez” néven, Mády Ferenc klasszicista stílusban épült kúriájában, amely hamarosan a falu központjává vált, amolyan „délelőtti kaszinóvá”. „Micsoda elevenség volt abban a patikában, úristen! Annál is inkább, mert néhai való jó Metelka Ferenc uram a postát is tartotta. Odajöttek legelőször az újságok, parázson kapták a friss híreket” - emlékezett vissza Vay Sándor (Vay é. n.). Az épület ma is áll, Dabason az ún. Mády-ház, a Szent István úton (Heneráry 2008, 2010). A gyógyszerész aktívan részt vett a helyi közéletben is, az alsódabasi református egyházközség tagjaként 1843-ban egyik alapítója volt a Dabas-Gyóni Olvasó Társaságnak. 2. ábra. Metelka-díjazottja őszibarackfajta (Mahács 1926) Figure 2. The peach variety named “Metelka prize-winner” (Mahács 1926) Házasságából négy gyermek született, három leány és egy fiú, Béla. A „patikárius Béla” kiválóan zongorázott, ezért a helyi fiatalság gyakran töltötte a vasárnap délutánokat a Metelka-családnál. Metelka Ferenc élete - ahogyan a fennmaradt forrásokból megrajzolhatjuk - a boldog mindennapok egyhangúságában telt. Szabadidejében kertészkedett és a háza mögötti homokbuckás területen gyümölcsöt termesztett: „A legszebb őszi barackok az ő kertjében termettek és mint primeurökkel szolgált velük az úrasszonyoknak” (Vay é. n.). A gyóni evangélikus lelkésztől, Bartholomeides Somától kapott szemzőhajtásokból nevelt őszibarackjai mutattak a legszebben. A fajta magvetésből történt kiválasztása az 1840-es évek közepére tehető, majd az ígéretes tulajdonságokat felmutató magoncról a lelkész számos helyre juttatott hajtásokat, amely révén a fajta szélesebb körben elterjedt a Duna-Tisza közén. Egy kecskeméti országos kiállításon az addig ismeretlen őszibarack díjat nyert és mint Metelka díjazottja vonult be a pomológiai szakirodalomba (Mahács 1926: 457-460, grafika 458; Mohácsy et al. 1967) (2. ábra). 53
