Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Eseményleltár - V. Szabó Gábor: Megnyitóbeszéd a Savaria Múzem Változó kultúrák a változó tájban című új állandó kiállítása őskori részéhez
V. SZABÓ GÁBOR! MEGNYITÓBESZÉD A SAVARIA MÚZEM VÁLTOZÓ KULTÚRÁK A VÁLTOZÓ TÁJBAN CÍMŰ ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA ŐSKORI RÉSZÉHEZ létrehozott látványvilágot és narratívát a jelenlegi új kiállítás rendezői is tudatosan vállalták alapkoncepciójának kidolgozásakor. Ennek köszönhetően alkotja az új kiállítás gerincét a séi újkőkori falu, a velemi bronzkori erődített település és a vaskeresztesi vaskori fejedelmi temetkezés, ám mindez kibővült az elmúlt harminc év ásatásainak anyagával és a 21. század vizuális igényeinek megfelelő látványvilággal. Ez a harminc évnyi régészet ezerszer színesebb világot mutat, hiszen az eltelt időben - a nagyfelületű megelőző feltárásoknak köszönhetően - információk tömege tágította ki horizontunkat az őskori világra. Az a kép, amit Bándi Gáborék három színnel festettek meg, most száz árnyalatból áll össze. Ám a legizgalmasabb az, hogy már most tudjuk, a valóság színkavalkádjától még ez is messze áll, hiszen 30-40 év múlva a jelenlegi színgazdagság is csak szürke vázlatnak tűnik az addigra felhalmozott tudáshoz képest. Visszakanyarodva a bevezetőben leírtakhoz, arra kérem a tisztelt közönséget, hogy a kiállítás megtekintése után tegye fel magának az imént elhangzott kérdéseket: érdemes-e társadalmunknak pénzt költeni a régészetre? Nyújthat-e aktuális tanulságot 5000 év hagyománya mai világunk megértéséhez? Kikapcsol-e bennünket néhány percre varázstalanított világunkból az az út, amelyen a kiállítás megalkotói végigvezetnek bennünket? A rendezők mindent megtettek azért, hogy igennel válaszolhassunk ezekre a kérdésekre. Tárgyakat mutatnak be olyan módon elrendezve, hogy a teremtő fantázia tovább szőheti az általuk sugallt történeteket. Rengeteg lehetőség rejlik ebben a kiállításban: múltat idézhetünk benne, ugyanakkor új és új történeteket alkothatunk a képzelet és valóság szegélyén egyensúlyozva, utat nyithat a játszva tanulásra, és pusztán lenyűgözhet a kiállított tárgyak esztétikumával, titokzatosságával... ... és végezetül kíváncsivá tehet bennünket a tárgyak mögött rejlő titkokra, mindezt úgy, hogy nem esik a spekuláció, a ma oly divatos ezoterikus megközelítés hibájába: a bennünket körülvevő világ varázslatos szépségére és igazságára oktat. 166
