Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: Néprajzi mozaik a vasi cigányokról
SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐIÉ 20IÓ IO9-124 A megye keleti részén Alsóság volt a cigányzenészek központja: a két világháború között - többek között - Banga Kálmán és Németh Flórián bandája volt különösen neves. Jánosházáról indulva meghódította a Balaton környékét a „Kis-Horváth Testvérek” formáció, amelyikben alapvetően gyerekek, fiatalok zenéltek apjuk irányításával30 (23. ábra). Szombathelyen a második világháborút követően Szőke Jancsit és bandáját favorizálták. Körmenden szintén nagyon sok híres muzsikus volt. Tanulságos idéznünk Lajtha László sorait a cimbalmos Tendl Pálról. „Tendl apai nagyapja, Horváth József, falusi cigány-kovács volt. Inast is tartott és lovakkal kereskedett. Az apai nagyanyát Tendl Anna Máriának hívták. Horváth József Németújvár mellett Kissing községben lakott s ott kezdett szerelmi viszonyt a bíró lányával, a fent említett Tendl Anna Máriával. Mikor ez teherbe esett és állapotát már el nem titkolhatta szülei előtt, azok kitagadták. A fiatalok ’elemenekültek’a horvát-magyar vegyes lakosságú Szentpéterfára, ahol akkoriban igen híres rezesbanda játszott. Választási mulatságra ezt a rezesbandát hívták és - ahogy Tendli Pál meséli - a vörösvári gróf udvari muzsikusai voltak. Én nem tudom, ki volt a vörösvári gróf, nem láttam soha, csak édesapám emlegette, hogy kicsi ember volt, (...) Tendl Pál édesapja, Mihály itt született mint törvénytelen gyerek, és itt töltötte gyerekkorát is. (...) Tendl Mihály megtanult rezesbandában muzsikálni. Követválasztáskor egyszer Körmendre ment muzsikálni a banda, és ott szerette meg Tendl Mihály Sárközi Erzsébetet. (...) Körmend mellett nagy cigánytelep volt akkor és ott élt, mint igen tekintélyes muzsikus, Sárközi Erzsébet apja is. (...) Tendl műsorát anyai nagyapjától, Sárközi Józseftől tanulta, aki 1810-ben született Kemesmálon, ahol apja kovács volt. (...) A Sárköziek Sopron és Körmend környékén neves muzsikus cigányok voltak és hol törvényes, hol törvénytelen kapcsolatban álltak magyar lányokkal.” (Lajtha 1962: V) (24. ábra). „A pásztortánchoz hasonlóan a Kárpát-medence tánchagyományának régi rétegéről, s ezen belül az ugrós szólóban és párosán járt formáival rokon tradícióról adnak további képet az Őriszentpéteren gyűjtött cigánytánc változatok (5-8. sz. tánc). Etnikus vo-24. ábra. Banga Kálmán „Gatya” cigányzenekara az 1920-as évekből Alsóságról (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely) Figure 24. Kálmán Banga’s “Breeches” Gypsy Band from Alsóság in the 1920s (Savaria Museum, Department of Ethnography, Szombathely) násaik mellett a cigánytáncok olyan archaikus jegyeit őrzik a régi stílusnak, melyek fontos láncszemei egyes tánctörténeti problémák körvonalazásának. Ilyen adalékul szolgálnak a cigánytánc szóló változatai, melyek közül a motívumalkotás markáns jegyeiről tanúskodó, de konstrukciójában egysikúbb forma (6. sz. tánc) mellett a szerkesztés elveit következetesen érvényesítő példára is hivatkozhatunk (5. sz. tánc). (...) A páros cigánytánc változatai (7-8. sz. tánc) pedig olyan tartalmi és formai elemek hordozói, melyek híven tükrözik a tánckultúránkban kimutatható, s nagymúltú eurázsiai tradícióban gyökerező küzdő karakterű és ugrós páros egymásba fonódó jegyeit” - olvasható a vasi cigánytáncokról a Halmos-Lányi-Pesovár féle monográfiában (Halmos etal. 1988: 20, 22). Irodalom Anonymus (1895): A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeirás eredményei. Ergebnisse der in Ungarn am 31. Jänner 1893 durchgeführte Zigeuner-Conscription. - Magyar Statisztikai Közlemények (új folyam) 9: VI + 98 + 81 pp. (Ungarische Statistische Mittheilungen (Neue Folge), Band 9: VI + 98 + 81 pp.) Avas K.-né (2002): A pankaszi zenész cigányok életéből. - Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2002(2): 75-82. 30 Jánosháza, Bors Géza gyűjteménye 135.: „Magyarország kedvencei” 123
