Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: Néprajzi mozaik a vasi cigányokról
HORVATH SÁNDOR: NÉPRAJZI MOZAIK A VASI CIGÁNYOKRÓL 5. ábra. A csörötneki cigánytelep a folyóparton, 1966 (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely, SNF 11647) Figure 5. Csörötnek Gypsy settlement on the riverbank, 1966 (Savaria Museum, Department of Ethnography, Szombathely, SNF 11647) Magyarlakon a 19. század második felében három utcát használtak: a Kisutczát, az (Alsó)utczát és a Czigányt.11 A cigánytelepeknek sokszor csak egy vagy éppen egyetlen kútja sem volt. Az ondódiak a falu kútját használták, emiatt 1913 nyarán a település vezetősége főszolgabírói utasításra keresztpánttal szereltette fel a kutat, „hogy a cigányok vízhordó edényeikkel ne fertőzhessék meg a kút vizét” (Schermann 1985: 543). A csörötneki telepet ekként jellemezte Kuntár Lajos: „A Rába-híd közelében kialakult cigánytelep leginkább sárból összetákolt kunyhói rendszertelenül tapadtak egymáshoz. Csak Kardos Mihály (Parasztcigány) hajléka ütött el tőlük. A cigánylányt feleségül vett Rábagyarmatról idekerült legény téglából épített házat családjának és a füstöt kéményen át vezette ki. Kardos Mihály hiába adott példát, egyetlen követője sem maradt: nem tudta megváltoztatni a telep arculatát. Az egészségtelen körülmények sem változtak. A telepnek egyetlen kútja sem volt, az ivóvizet a közeli házaktól hordták, az egyéb vízszükségletüket a Rábából merítgették. Árnyékszéke sem volt a telepnek. Hiányát nem érezték, mert az emberi dolgaik elvégzésére a Rába bokros partját 11 6. ábra. Veremházak cigánytelepen, Mikosszéplak, 1928 (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely, SNF 128) Figure 6. Pit-houses in a Gypsy settlement, Mikosszéplak, 1928 (Savaria Museum, Department of Ethnography, Szombathely, SNF 128) és a Rába-híd alját használták” (Kuntár 1990: 143-144) (5. ábra). A vándorcigányok életmódjukat nem szívesen, és csak nehezen adták fel. A pankaszi cigányokról mesélik, hogy 1835-ben lovaskocsikkal érkeztek a faluba, ahol a település közepén, a Denke-patak partján sátrakban laktak. 1840-ben engedélyt kaptak rá, hogy házat építsenek maguknak, amelyet szalmatetővel fedtek le (Avas 1998: 56). 11 Pesthy Frigyes helynévtárából, 16. p.