Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)

Néprajztudomány - Horváth Sándor: Néprajzi mozaik a vasi cigányokról

HORVATH SÁNDOR! NÉPRAJZI MOZAIK A VASI CIGÁNYOKRÓL

csupán 78-an voltak vándorcigányok (2%). Ekkor országosan 243 432 letelepedett (89%), 20 406 huzamosabb ideig településen tartózkodó (7%) és 8938 vándorló (3%) cigányt jegyeztek fel.7 Tehát az országos átlagnál nagyobb volt a letelepedettek aránya (Anonymus 1895).

A vasi cigányok anyagi kultúrája

Lakáskörülmények

A cigányok nagyon gyakran éltek szegregálva, elkülönülve: nemcsak a városokban, hanem a falvakban is. Például „Cigánylakások” földrajzi nevet visel egy út menti erdőcske, amelyikben gyakran tartózkodtak a vándorcigányok (2. ábra).8

Jánosházán a vágóhíd mellett építettek új házakat, amikor a cigányoknak a határból a faluba kellett telepedniük. A házak udvarán kicsi kalyibákat, putrikat építettek maguknak, hogy a régi otthonaikhoz hasonló körülmények között lehessenek.9

Bajánsenye szomszédjában, Kercaszomor külterületén egy kis cigánytelep volt Böröce, amelyről a falvak egykori tanítója írt kismonográfiát (Horváth é. n.).

A cigánytelepek általában nem követtek semmilyen szerkezetet, csupán szorosan egymás mellé épültek az apró házak, tehát halmaztelepülésnek nevezhetők. Gyakran találtak a cigányok völgyekben, horhosokban szélcsendes lakóhelyet.

A vándorcigányok természetszerűen állandó lakóhely nélkül éltek. Emellett a megye déli területén feltűntek a szezonálisan változó településen élők is: télen állandó lakóhelyen éltek, míg ta-2. a-b. ábra. Sátoros cigányok Relédnél, 1907 (Néprajzi Múzeum, Budapest, F8329, F8330)

Figure 2 a-b. Tent-dwelling Gypsies by Keléd, 1907 (Museum of Ethnography, Budapest, F8329, F8330)

7 A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeirás eredményei. 1895.

8 Savaria Múzeum SNA 241.111. p.

9 Savaria Múzeum JF 122. Jánosháza, 1969.