Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Műtárgyvédelem - Nagy Rebeka: Batthyány Erzsébet ravatali öltözete a 17. századi női viseletek tükrében

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 361-374

3. ábra. Batthyány Erzsébet szoknyájának töredéke (Fénykép: Nyíri Gábor)

Figure 3. A fragment of Erzsébet Batthyány’s bodice (Photo: Gábor Nyíri)

egyre nagyobb lesz, akár 7-8 cm-t is elérve. A sűrűbbé vált berakások mentén, a szoknya a két oldalán egy-egy vas franciakapoccsal záródott.

Az egyik töredék bársony szövetének belső oldalán sávolykötésű szalag fut, mely néhány mm- re visszahajlik a színoldalra is. Ennek szálsűrűsége 20 láncfonal/cnr, 10 vetülékfonal/cm, a sodrat nem volt meghatározható. Ez feltételezhetően a szoknya alján a koptató lehetett.

A bársonyszoknyát feltehetően gyöngyökkel díszítették. Ennek nyomát a töredékeken nem találtam, de a leletegyüttesben találkoztam néhány, egyik oldalán egyenes, másik oldalán 6 dudorral díszített üveggyönggyel, mely formájából adódóan ruhadíszként funkcionálhatott. Minden valószínűség szerint a felső bársonyszoknya alatt több réteg alsószoknya lehetett eredetileg, ám ennek mára semmilyen nyoma nem maradt.

A kötény

Többnyire az ilyen típusú viseletekhez tartozott egy kötény is. Ennek alapszövete nem maradt fenn, így erről csupán korabeli analógiák alapján bocsátkozhatunk feltételezésekbe: elképzelhető,

4. ábra. Batthyány Erzsébet kötényének (?) hímzésmaradványa (Fénykép: Nyíri Gábor)

Figure 4. A fragment of embroidery, probably from Erzsébet Batthyány’s pinafore (Photo: Gábor Nyíri)

hogy egy nagyon finom vászon, esetleg rece22 lehetett, az ábrázolásokon ugyanis legtöbbször szinte átlátszó az előkötő, csak a díszítés hangsúlyos rajta, jelen esetben ez selyemmel és aranyozott ezüst skófiummal való hímzést jelent. A fémfonalat úgy vezették, hogy nem került át a szövet hátoldalára, a mintaelem szélénél visszafordultak, s egy másik fonallal, alig látható öltéssel rögzítették a felületen. Ezek a gránátalmás, leveles- indás mintájú, vastag körvonalukban fémfonallal, belül selyemmel kitöltött díszítménytöredékek maradtak meg, melyek valószínűleg a kötény részét képezték (4. ábra).

22 A vászon és a rece általában növényi (len) alapanyagú. Ennek fennmaradásához más környezeti paraméterek szükségesek, mint amik az állati eredetű (selyem, gyapjú) anyagok lebomlását gátolják.

373