Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Műtárgyvédelem - Nagy Rebeka: Batthyány Erzsébet ravatali öltözete a 17. századi női viseletek tükrében

NAGY REBEKA! BATTHYÁNY ERZSÉBET RAVATALI ÖLTÖZETE A 17. SZÁZADI NŐI V1SELETEK TÜKRÉBEN

laggal, masnival való rögzítése a vállcsont tetején (E. Nagy 1978:121). A derék szabása jobbára egyenes maradt (V. Ember 1968), esetleg kissé rátakart elöl a szoknyára (László 1988: 39).

A17. század elején vált nagyon kedveltté, hogy eltérő anyagokból készítsék a vállat és a szoknyát. A bársonyt, a különböző típusú vékony szöveteket (kamuka,12 atlasz, tafota,13 tabit,14 kanavász,15 csemelet,16 mohár17, vont arany és vont ezüst18) és a posztót19 bármilyen kombinációban viselhették. De nem csak a textilek más-más jellegű textúrájában, hanem azok eltérő színében is tobzódtak,

itt is a nagy kontrasztokat kedvelték. Sőt, még az sem számított különösebben feltűnőnek, ha a váll és a szoknya díszítése eltérő volt. Új elemként jelentek meg a csipkék, az igazgyöngyök és a különböző fém-boglárok, a korábban már használt fémpaszományok és bársony rátétek, bársony szegők mellett (Radvánszky 1896: 89-90). A 17. századi magyar viseletek elengedhetetlen díszítőelemévé ekkor váltak a különböző, len-, (esetleg nagyon ritkán selyem-), de leginkább fémfonalból készült, általában genovai típusú vert csipkék (E. Nagy 1978:122).

2. táblázat. A vállak szabásváltozatai Table 2. Variant shoulder cuts

A váll típusa

Ábrázolás korabeli forráson

Az ábrázolás alanya, a kép forrása

négyszögletes dekoltázsú, fűzőzsinórral záródó, egyenes derékrészű, váll

csucsosan emelkedő hátú !

egyenes derékrészű, váll

Nyári Krisztina (Készült: 1626)

http://npg.hu/index.php/component/jcollection/

item/1168-nyary-kraisztina

A Dobozy-temető leleteiből (a Déri Múzeum gyűjteményéből. Ltsz.: Dt.A 2004.19.)

12 A damaszt régies elnevezése (Endrei 1989: 227).

13 Ritka beállítású, vászonkötésű selyemszövet (Endrei 1989:160).

14 Selyemből, vászonkötéssel szőtt ripszhatású szövet (Endrei 1989: 237).

15 Kezdetben durva fehérítetlen kendervásznat jelölt ez a megnevezés, később viszont egy vastag selyemszövetet illettek a kanavác névvel (Endrei 1989:154). Jelen esetben ez utóbbiról lenne szó.

16 Angórakecske szőréből készült, vászonkötésű, ripszhatású szövet (Endrei 1989:163-139).

17 Szintén angórakecske szőréből készült ripszhatású szövet, mely általában moiré-ként kerül forgalomba (Endrei 1989:163-139).

18 Fémfonallal átszőtt szövetek (Endrei 1989: 238).

19 Finomszálú gyapjúból szőtt, majd kallózással bolyhozott felületű szövet (Endrei 1989:123-132).

366