Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Műtárgyvédelem - Római kozmetikai doboz vizsgálata és restaurálása

KUSZTOR GERGELY: RÓMA] KOZMETIKAI DOBOZ VIZSGÁLATA ÉS RESTAURÁLÁSA

io. ábra. A kozmetikum maradványa és a mintavételi hely Figure io. Remnant of the cosmetic and place sample taken

Szerencsés megoldás ilyenkor ez, hiszen sokkal jobb, pontosabb eredménnyel és gyorsabban lehet a restaurálást elvégezni, mivel a tárgy anyaga sok helyen teljesen elkorrodálódott és ezeken a részeken csak így őrizte meg a formáját.

A palatábla kissé kopottan, de jónak nevezhető állapotban került elő.

Anyagvizsgálatok

A doboz egyik rekeszéből fehér anyag (feltehetőleg a kozmetikum maradványa) került elő, melyből sikerült mintát venni (10. ábra). A meghatározása a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában,4 hordozható XRF (röntgen fluoreszcens spektrométer) készülékkel történt. A kapott eredmény a készülék jelenlegi korlátái miatt (a pontos beazonosításhoz más, jelenleg opcionális beállításokra lenne szükség) sajnos nem egyértelmű, de irányvonalat mutathat a későbbi vizsgálatokhoz. Szerencsére a roncsolásmentes eljárás

miatt további vizsgálatok is lehetségesek. A mellékelt táblázatban három különböző beállítással kapott eredmények találhatók (1. táblázat).

Az első két vizsgálati beállítást ásványok, míg a hármas számút talajminták anyagi összetételének meghatározására használják. A szélső oszlop („Bal” megnevezéssel) a be nem azonosítható (12. rendszám alatti) elemek százalékos eloszlását mutatja, az egész mennyiséghez képest.

A mért adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a minta legnagyobb részben ólmot és ónt tartalmaz. A „miningl” elnevezésű beállításnál a vizsgálat kimutatott arzént is, mely akár a doboz ötvözetének összetevője is lehet (esetleg az ón is). Ezért a doboz anyagának vizsgálata is célszerű lenne a későbbiekben.

A probléma az, hogy a talált anyagnak a funkcióját nem ismerjük, lehetett akár kenőcs (esetleg kenőcs alapanyag) is, de lehet, hogy púderként (fehér színéből, összetételéből kiindulva) használták. Az ókorból fennmaradt leírásokból, költeményekből az derül ki, hogy a világos bőrszín divat volt a római birodalom területén is. Az arc fehérítésére kétfajta anyagot használtak, ólom- tartalmú festéket (cerussa/psimuthion) („Vajon fehér ólomfestékkel és bíboros kenőccsel, sáfránnyal és azzal a terjedelmes fejékességgel támadtok-e föl, s ilyen kifestetten emelnek-e a felhőkbe szemközt Krisztussal az angyalok titeket?” - Tertullianus5 De Cultu Feminarium, 11. 7. 3.) és krétaport (creta argentaria) („Értitek arcotokat behavazni a kréta porával, s vér mit nem pirosít, megpirosítja a rúzs. Ritka szemöldökötök rajzát kerekítse ki szénrúd, és orcátok, ha csupasz, fedje csipetnyi tapasz. ” - Ovidius6 Ars Amatoria, 111. 199-202.)

Bal

Si

A1

S

Ti

Cu

As

Sn

Pb

Bi

miningl (%)

23,641

6,852

2,51

12,999

1,023

22,019

17,062

4,384

mining2 (%)

26,946

3,854

1,609

9,137

0,976

1,554

1,831

14,522

36,327

soil(ppm)

82953,84

487,88

75591,56

72392,7

101105,38

972412,81

i. táblázat. A vizsgálati eredmények Table i. Examination results

4 A vizsgálatokat Németh László végezte

5 Tertullianus, Quintus Septimius Florens (kb. 160 - kb. 225)

6 Ovidius Naso, Publius (i.e. 43 - i.sz. 17-18)

354