Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Történettudomány - Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai. A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének társadalomtörténete a 20. század elején
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 293-328 kedelem valamely területén dolgozott: Aczél Salamon rőfös kereskedő; Bauer Ignác gabonaügynök és Bauer Ignácné Spielmann Mária szatócs; Goldschmiedt Samu lisztkereskedő; Hand- ley Vilmos kereskedelmi ügynök; Klein Mór szatócs; Kohlmann Albert borügynök; Kohn Dávid - két tag esetében - kóser füstölthús-kereskedő; Krausz Lipót és Krausz Lipótné szatócsok; Kra- usz Gyula magánzó és kereskedelmi alkusz; Lebensfeld Bernát - két tag esetében - fűszerkereskedő; Lukács Lajos ügynök; özv. Mayersberg Sán- dorné - két tag esetében - kalapkereskedő; Rosenberger Ignác - két tag esetében - korcsmáros, majd kóser füstölthús-kereskedő; Salamon Bernát kereskedő; Weinberger József férfiruha-ke- reskedő és Weiner Jakab gabonaalkusz. Mind a húsz kereskedő szülővel rendelkező tag izraelita felekezetű volt. A negyvenhárom hölgynél tizenhárom esetben, azaz a tagok 30,2%-ában a szülő az ipar valamely ágazatában dolgozott: Aszódy József szobafestő, mázoló; Bruckner Ádám cipész; Dünger Ágoston lakatos, gépjavító műhelytulajdonos; Feigelstock Samuné mosónő, majd mosóintézet tulajdonos; Hirschler Adolf, férfiszabó; Hammerschmidt János szíjgyártó; Németh Antal borbély és fodrász; Oberschall György asztalos; Pleyer János csizmadia; Pollák Ignác úri szabó; Singer Jakab tímársegéd; Tornor Mihály csizmadia és Ulreich Sándor kőműves. A negyvenhárom hölgynél egyetlen esetben - 2,3% - beszélhetünk gazdag gyártulajdonos szülőkről. Értelmiségi családból pedig heten érkeztek, a tagok 16,3%-a. A gazdasági értelmiségiek körébe tartozott llias Imre uradalmi intéző. A tanári pályát Greisinger Ottó polgári fiúiskolái tanár képviselte. A vallási értelmiségbe sorolható Dénes Sándor hitközségi alkalmazott, Goldstein Miksa kántor és zeneszerző, Kerecsényi János, a körmendi református gyülekezet rendes lelkésze. Az egészségügyet dr. Szili Miksa orvos képviselte, míg a jogtudomány területét dr. Feldmann Bódog jogász, krimina- lista. A negyvenhárom hölgynél két esetben, azaz a tagok 4,6%-ában a szülő a mezőgazdaság, növénytermesztés valamely ágazatában működött: Schneider Gyula molnár és Novák Alajos kertész személyében. Összességében, a tagok családi hátterét figyelembe véve elmondható, hogy a hölgyek túlnyomórészt kereskedő és iparos közép- és kispolgári családokból érkeztek. A polgári értelmiségi miliőből jövők ugyan jelen vannak a társadalmi palettán, de jóval kisebb számban. Ugyanakkor konstatálható az arisztokrácia és a nemesség tökéletes hiánya is. Földrajzi származás, életkor és családi állapot Rendkívül érdekes eredményt mutat az egyesületi tagok születése alapján rekonstruált földrajzi háló. Az ötvenhárom azonosított hölgy közül öt fő esetében nincs információ születési helyét illetően. Az azonosított negyvennyolc tag közt rendkívül magas a száma a városokban született hölgyeknek: harminchét fő, azaz 77%. Ebből azonban csupán huszonketten, 45,8%-uk született Szombathelyen. Öten, 10,4%-uk Vas vármegye városaiból - Szentgotthárd, Körmend, Kőszeg, Vasvár, Rohonc - érkezett. Míg tíz fő, 20,8%-uk Magyarország különböző városaiból áramlott a megyeszékhelyre (Pécs, Arad, Csorna, Keszthely, Veszprém, Tata-Tóváros, Zalaegerszeg, Pápa, Polgár, Kisbér). Vas vármegye környező falvaiból - Sorokpuszta (ma: Szombathely része), Terestyén- szecsőd (ma: Magyarszecsőd), Péterfa, Tokorcs, Perenye (két fő), Söpte (két fő), Nemesbőd (két fő) - tíz főt regisztrálhatunk az egyesületben, amely 20,8%-a a tagságnak. A szomszédos Sopron vármegye falvaiból pedig mindösszesen egy fő, 2,1% érkezett az egyesületbe. Ezek az adatok egyrészt a nőtisztviselők egyesületi tagságának városias jellegét hangsúlyozzák, másrészt pedig a századfordulót követően Szombathely irányába történő migráció erősségét. Az egyesületi tagok életkorát vizsgálva megállapítható, hogy az 1860-as években születettek mindössze két fővel, 4%-kal voltak jelen az egyesületben. Bár kiemelendő, hogy az elnök, Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona 1961-es születési dátumával a legidősebb volt a nőtisztviselők között. Az 1870-es években nyolc fő született a tagok közül, azaz a hölgyek 16,3%-a. Az 1880-as években született nők voltak a legnagyobb számban, huszonheten, azaz tagok 55,1%-a. Míg az 1890-es években születettek tizenkét fővel szintén viszonylag magas számot képviseltek, 24,5%323
