Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Történettudomány - Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai. A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének társadalomtörténete a 20. század elején
KELBERT KRISZTINA! A FEMINISTÁK PIONÍRJAI. A SZOMBATHELYI NŐTISZTVISELŐK EGYESÜLETÉNEK TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELEJÉN egyesületének estélyeit irodalmi előadásaival színesítette: az 1915. decemberi hadiestélyen Erdős Renée verseit szavalta.1701916-tól az egyesület szervezőbizottságának tagjaként munkálkodott.171 Egyéb társadalmi szerepvállalás: Művészi hajlammal megáldott, kreatív egyéniség volt, aki rendkívüli érzékenységgel fordult a századfordulón felerősödő magyarországi nőmozgalom irányába. Külföldi publikációi közül az elsők közt látott napvilágot Die Frau als Uhrmacherin című cikke a Frauenleben: Blätter zur Vertretung der Frauen-lnteressen című folyóiratban (Kadelburg 1895). 1896-ban ő szerkesztette a Veszprémi Jótékony Nőegylet Első fecske című alkalmi újságját (Kadelburg 1896). Képzőművészettel, irodalommal és publicisztikával egyaránt foglalkozott. A kortársak így értékelték tevékenységét: „[...] irodalmi sikereivel tette nevét ismertté, nemcsak szű- kebb hazájában, Szombathelyen, hanem külföldön is. Első irodalmi tevékenykedése 12 esztendős korában volt, amikor a Balaton mellé rándult le és az ottani impresszióiról egy novellát írt. A novellát egyik német-gyerekujság közölte le és annyira jónak találták, hogy ezüstéremmel tüntették ki. Fiatal leánykorában több gyermek- majd később szépirodalmi lap munkatársa volt, mindenütt feltűnést keltve írásaival. Az utóbbi években színpadi irodalommal fog- lalkozoztt főleg és ezen a téren is nagy sikereket könyvelhet el. A németországi színpadok eddig a »Házasság elleni liga« és a »Házasság rabszolgái« című vígjátékát mutatták be rendkívüli sikerrel. Magyarországon leginkább a Budapesti Hírlapban jelentek meg novellái.’’ (Halász 1930:146). 1912-ben a Pesti Lloyd-ban jelent meg elbeszélése. Ugyanakkor a helyi napilapban, a Vasvármegyében is számtalan írása látott napvilágot.172 173 Sőt, a Szombathelyi Izraelita Nőegylet humoros lapjának, a Zsúr-Újságnak 1913 novemberében megjelenő első számában is publikált (Katona 2008: 63). Műkedvelőként festészettel is foglalkozott, és az 1903. évi Szombathelyi Iparkiállítás alkalmával megrendezett festménytárlaton tíz alkotását állították ki. A sportolás nők előtt megnyíló lehetőségei is rendkívül érdekelték. 1897 szeptemberében a Vasvármegyei Sport-Egylet és az országos kerékpáros szövetség tanácsülése alkalmával megrendezett díjkorzón díjat nyert az alábbi formációért: „Wiener Sándorné és Kadelburg Margit, kik tiszta fehér kerékpártoilettben egy »sociable« ikergépen, ízléses megjelenésük által általános feltűnést keltettek.”173 A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületében végzett munkássága mellett tagja volt a Szombathelyi Izraelita Jótékony Nőegylet választmányának174 és a Babaegyletnek. Gyakorta részt vett ezen egyesületek rendezvényeinek szervezésében;175 báljaikon rendszerint illusztris vendég volt,176 s műsoros számaikban is rendszeresen fellépett.1771911-ben adott műsorát ekképp kommentálta a helyi sajtó: „Majd Mayer Benőné, a jeles tollú írónő, akinek értékes irodalmi munkásságát lapunk hasábjairól is ismeri az olvasó, lépett a pódiumra, és Farkas Imrének »Duet«, Ignotusnak »Bölcsődal« és Makai Emilnek »Csütörtökön délután« című költeményeit szavalta el finoman, érzésteljesen, zajos ovációk mellett. Különösen a »Bölcsődal« című versnek volt frappáns hatása, úgy hogy ráadásul kénytelen volt előadni Hervay Frigyes »jani« című versét.”178 1911 októberétől - az elsősorban gyermekvédelmi feladatokat ellátó - Izraelita Patronázs Egyesület tagjainak sorába lépett.179 Valamint a vármegye karitatív egyesületeiben is vállalt munkát: választmányi tagja volt a Fehér Kereszt Egyesületnek,180 valamint pártoló tagja a Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesületnek (Melega 2010: 68). 1906-ban választmányi tagja volt a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület Dunántúli Fiókegyletének (Ke- resztúriné & Mészáros 2004: 21). Az első világ170 A feministák hadiestélye. - Vasvármegye 1915. december 12., p. 3. 171 Nőtisztviselők szervezése. Tisztújítás - Előadás a nők pályaválasztásáról. - Vasvármegye 1916. június 27., p. 2. 172 Mayerné Kadelburg Margit: A piros tojás. - Vasvármegye 1899. április 2., p. 7. 173 A Vasvármegyei Sport-Egylet ünnepélyei és az országos kerékpáros szövetség tanácsülése. - Vasvármegye1897. szeptember 9., pp. 3-5. 174 Az izr. jótékony nőegylet választása 1914. február 15. - Vasvármegye 1914. február 17., p. 9. 175 Az izr. nőegylet teadélutánja. - Vasvármegye 1909. december 7., p. 4.; Az izr. nőegylet utolsó zsúrja. - Vasvármegye 1914. március 8., p. 8. 176 Baba-bál. - Vasvármegye 1911. március 12., p. 9. 177 Amit az erdő mesél. Az izr. nőegylet jelmezbálja. - Vasvármegye 1913. január 26., p. 7. 178 A nőegylet zsurja. - Vasvármegye 1911. november 14., p. 2. 179 Felekezetiség a gyermekvédelemben. Munkában az izraelita patronázs. - Vasvármegye 1911. október 31., p. 1. 180 A Fehér Kereszt ülése. - Vasvármegye 1903. október 27., p. 1. 314
