Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-29O sinta9S 30 xr, Szakonyfalva [1789.1.] Száj István gazdaságának becsűje Szalma Kosinta96 30 xr. Zsida [1788. 71, 1833. 73] Kosinta 6 xr, Kosinta 6 xr, más kosinta 8 xr. Farkasfa [1828. 83] 5 kosinta 40 xr. Kethely [1786. 87] két kosinta 15 xr. Kethely 1799. Cséve Miklós gazdaságának becsűjekor két vessző Kosinta97 36 xr-t ér. Talapataka [1827.100, 1827. 103, 1833. 105, 1836. 106] Egy rozzant Kosinta 6 xr, Két hordó, egy Kosinta 26 xr Öt Kosinta 39 xr, három Kosinta 1 ft, hat Kosinta 1 ft, Öt Kosinta 54 xr, Hat Kosinta 39 xr. Háromháza 1781.1 Kosinta 12 xr,2 jókora Kosinta Palláson98 9936 xr, még egy 24 xr, három kisebb 24 xr. Magyarlak 1782 Csákányi János javainak becsűje: Egy Szapu 18 xr, Három Szapu egy Kosinta 99 Magyarlak [1828.119,1828.120,1844.122] Öt Kosinta 1 ft 15 xr, Egy Szapu kéregből 6 xr. Csörötnek [1828.126, 1828.127,1830.128,1832.129] Egy Kosinta 6 xr, Két Kosinta 1 ft 30 xr, Egy jó Kosinta 24 xr, Három Kosinta 18 xr, Két Kosinta 1 ft 30 xr. Kopie A „Vendvidéken” a szalmából kötött kópic szó ismeretlen, melynek a „kosinta” a szinonimája. Forrásainkban e területről „kópicot” 1782-1844 közötti időből nem találtunk. A „Rába-völgyében” viszont a „kosinta” és a „kópic” megnevezés egyaránt ismeretes (Nagy 2013: 290). Bár az utóbbi kései jövevénynek tűnik. Első említése Gyarmatról 1800-ból való, elterjedése 1828-1840 közé tehető, de csak egy kisebb területen: Csörötneken, Gyarmaton, és Kondorfán (21. ábra). Csörötnek [1841.133]. „Két kópicz 6 xr”, Gyarmat 1800. Bencsik János „heles gazda” javainak becsűjében „Három szalma kópic”10012 xr-t ért. Gyarmat [1830.140,1838.143,1844.145] Négy véka, egy kópic 30 xr, Két kópicz 1 ft 15 xr. Egy Véka-Kópicz 30 kr. Ez utóbbi gabonamérő lehetett, melynek múzeumban őrzött példányát is megtaláltuk. Kondorfa 1782. Németh János gazdaságának becsűjekor Hat Méhe kass-t 27 xr-ra, 2 kocsi kass-t 36 xr-ra, míg 3 szalma kass-127 xr-ra. becsültek meg. Kondorfa [1841.157, 1843.159] Két kópic 30 xr, Jobb kópic 24, másik 18 xr. 21. ábra. Fedeles, hasas terménytároló kópic (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely) Figure 21. Calabash-shaped basketwork container for grain, with cover (Savaria Museum, Department of Ethnography, Szombathely) A kosintának és a kópicnak árai megegyezőek, ami elsősorban a méretük után következtethető. A nagy kosinta és kópic minden bizonnyal gabonatárolás eszköze volt. A Kondorfán 1782-ben becsült „három szalma Kass” alatt valószínűleg kópicot érthettek, mivel a terménytároló kasokat vesszőből kötik szegletre, a szalma kas pedig ke- rekded edényformát feltételez. Lehetséges, hogy az Őrséghez közel fekvő településre átszivárgó kópic szó ekkor még ott nem honosodott meg, ezért ezt az edényt a kasfélékhez sorolták. A nagyméretű „szalmából font” kosinták és öblös, hasas kópicok a szabadtéri néprajzi kiállítások kamráiban is helyet kaptak mind a Vasi Skanzenben, mind a Göcseji Falumúzeumban, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben, valamint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. 98 MNL VaML IX. 607 SZA1 Háromháza, 1781. 4. k. 54. sz. 99 MNL VaML IX. 607 SZA1 Magyarlak 1782.5. k. 18. sz. 100 MNL VaML IX. 607 SZA1 Gyarmat, 1800.11. k. 258. sz. 257
