Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-2gO 18. ábra. Rozsszalmából kötött véka (Savaria Múzeum, Nép­rajztudományi Osztály, Szombathely) Figure 18. Flat basket woven of rye straw (Savaria Museum, De­partment of Ethnography, Szombathely) Dankó Imre, - a Magyar Néprajzi Lexikon szó­cikk írója - szerint „Régi űrmérték, illetve tároló­edény. Főleg búza, rozs, árpa mérésére használták. Nagysága vidékenként változott. Általában 2S-30 literes volt. A Véka a Mérő felének, harmadának, vagy negyedének számított (ez volt a fertály). Álta­lában 40 iccének, azaz 32 liternek vették.”ss Az Új Magyar Tájszótár adatai elgondolkodtatóak: „Az általában szemes termények mérésére használt, vál­takozó méretű, 20-25 litert kitevő űrmértéket búza, árpa mérésére használták. Göcsej, N. Kanizsa, Szenna elterjedési területen a véka füllel ellátott, fejen hord­ható nagyobb méretű vesszőkosár. [A vas megyei] Csepregen [pedig] szalmából font nagyméretű sza­kajtó.”85 86 A lexikonokból merített példák jól mu­tatják, hogy a véka egyszerre terményhordó és mérőeszköz is. Az utóbbi „Fadézsa alakú, alacsony, vasabroncsú fakád volt, az egyik donga hosszabban hagyásával, ami fogónak, fülnek készült.”87 A „Vend­vidéken” 1844-ben a „tőtelékes véka”, „szalmás kosár” megnevezés gabona tárolással, hordással, hordó feltöltéssel kapcsolatos eszközt jelent, a „zsombor­véka, vékazsombor” ugyan csak szalmából készült edényt takar. Vélhetőleg a „kis szalmás kas” is e 19. ábra. „Vékakópic” (Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osz­tály, Szombathely) Figure 19. Basketwork container (Savaria Museum, Department of Ethnography, Szombathely) formavilágba illik, épp úgy, mint a Talapatakán 1786-ban feljegyzett „vékazsombor”, mely a gabo­namérő és rozsszalma alapanyagát egybeötvözi. A Gyarmaton 1844-ben feljegyzett „Vékakópic” pedig példája annak, hogy a parasztgazdaságok­ban szalmából kötött „negyed véka oktánnyal” is egykor használatban volt (19. ábra). Orfalu [1823. 5] Egy nagy véka 30 xr, egy kis véka 10 xr, Orfalu [1844.11] 6 tőtelékes véka 12 xr. Permise [1839. 10] Egy szalmás kosár 30 xr, lst- vánfalva [1825. 26, 1826. 27, 1826. 30] Egy nagy véka 38 xr, Egy öreg véka 1 ft, Egy jobb véka 30 xr, egy rossz véka 15 xr. Egy öreg véka 45 xr. Börgölin [1786]. Pintér Ferenc javainak becsűje Szalmás ko- sinta,88 Egy véka 6 xr. Szakonyfalu [1789.] Sraj Ist­ván gazdaságának becsűje. 7 véka 10 xr, 3 kosinta 10 xr, 1 öreg véka89 6 xr. Szakonyfalu [1821. 52, 1822. 52] Egy nagy véka 1 ft, Egy nagy véka 1 ft. Farkasfa 1788. Laki László gazdaságának becsűje. 1 nagy véka90 18 xr. Permise [1847] Merkli Mátyás gazdaságának becsűje. 4 font kosár915 ft. Kethely [1786. 87,1813. 88,1834. 90] Egy öreg véka 24 xr, 85 Magyar Néprajzi Lexikon [5. k.: 521] 86 Új Magyar Tájszótár [UMTSZ 5. k: 674] 87 Magyar Néprajzi Lexikon Dankó Imre [5. k.: 521] 88 MNL VaML IX. 607. SZAI Börgölin, 1786. 2. k. 6. sz. 89 MNL VaML IX. 607. SZAI Szakonyfalu, 1789. 7. k. 277. sz. 90 MNL VaML IX. 607. SZAI Farkasfa, 1788. 7. k. 179. sz. 91 MNL VaML IX. 607. SZAI Permise, 1847. 31. k. 349. sz. 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom