Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 21I-29O

4. ábra. Gabonás kas, hombár, töltelékes, jószágos hordó a szentgotthárdi uradalom falvaiban 1786-1846 között (Rajz: Derdák Ferenc) Figure 4. Wicker receptacle for grain, grain container, and barrel from the villages of the Szentgotthárd estate, 1786-1846 (Drawing: Ferenc Derdák)

faszögekkel rögzítették. Egymásba csúsztatható, illeszthető deszkákból készült oldalukat hornyolt saroklapok tartották össze, amelyek egyúttal a láda négy lábát is képezték.” (Füzes 1984: 46). A kutatások megállapították, hogy az ácsolt ládák nem mindig azonos formájúak a ruhatartó ládákkal. A gabonásládák mindig nagyobbak. Belül ritkán egyterűek, legtöbbször dísztelenek és legalább két rekeszre - búzának és rozsnak- osztottak. Helyük általában a kamrában van, de ritkábban a pajtakamrában is megtalálhatók. Méretük a gazdaság erejéhez mérten változó. Füzes Endre szerint e „gabonás ládák neve a DNy-Dunántúlon általában hombár, szórványosan a Mura-Dráva mentén, az Őrségben szekrény, szökröny.” Az ácsolt ládák egyik 19. század közepi készítőközpontját az Őrségbe helyezik (Füzes 1984: 60). A különböző szótárak nyelvészeti adatai nregtévesztőek, hiszen a gabonatároló ácsolt láda [szökröny] neve a Döbrentei

5. ábra. Gabonatartó szökröny, kas és kosinta a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum szalafői kerített házának kamrájában (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Fotóarchívum, Szentendre) Figure 5. Carved container for grain, wicker container and barrel from the barn of the fenced house at Szalafő in the Szentendre Open-Air Museum (Hungarian Open-Air Museum, Photographic Archive, Szentendre)

235