Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 fordul elő, de a gazdáknak nincs a hegyen sem pincéjük, se szőlőjük, így ott hiányoznak bortároló bordóik is, ezért úgy gondoljuk meglévő egyéb, főleg gabonás hordókat, kádakat és más dongás edényeket tárolhattak. Van olyan eset is, ahol nagy szőlőbirtokkal rendelkeznek, pincéjük, présházuk is a szőlőhegyen, sőt a háznál is van pince, de mégsem találunk kellő mértékben bortároló hordókat [Börgölin 1827. 43], Végső következtetésként azt kell feltételeznünk, hogy a hagyatékok, vagy működő gazdaságok tárgyi világát nem mérték fel teljes mélységében. Vajkai Aurél (Vajkai 1938:15-47) leírja, hogy „a pincékben a legkülönbözőbb nagyságú hordókat találjuk”, a tízliterestől a több hektósig. A 100-lite- rest (2 akós) bor fejtésére, az 500-literesbe (10 akós) a bort tartják. Csopakon a kis szőlőbirtokos pincéjében összesen 14 hordót talált 1930-ban. 2 db 10-30 litereset [12,5-37,5 itze] azaz 2 db V2 akóst, 2 db 50 literest [2 db 1 akóst], 2 db 100 literest [2 db 2 akóst], 3 db 200-300 literest [3 db 4-6 akóst], 5 db 500-600 literest [5 db 10-12 akóst]. Ezen kívül 2 db 350 literes [7 akós] és egy 750 literes [15 akós] egyfenekű törkölyös hordót (Vaj- KAi 1938:180-184). Megjegyezte még azt is, hogy a 2-4-akón felüli hordón rendszerint két nyílás van. Elől ajtólék, felül aknalyuk. Levéltári adataink igazolják megfigyeléseit. A szentgotthárdi ciszter apátság uradalmának falvaiban, ahol többnyire saját szükségletre készítettek bort, egy-egy présházas pincében a Keszthely környéki falvakéhoz képest azonban jóval kisebb, 15-25-35 akó tárolókapacitású és darabszámú boros hordókat találunk a 19. század első harmadában. Zsidán Bör- gölinben [1836. 48] két köz szőlőbirtokon lévő pincébe két 5-akós, egy 3-akós, egy 2-akós, egy lló-akós, és egy 1-akós hordót írtak össze, I6V2 akó űrtartalommal [1823. 72], Váry tiszttartóra maradt gazdaság becsűjekor a zsidai Szőlő Hegyen két kis köz szőlőhöz „hajlék” ugyan nem tartozott, de „Egy Prés, kis szoba tűzhellel együtt” volt, ahol a becslők egy 5-, egy 3V2-, egy 2-, egy 2-, egy V2-, egy V2- és egy 14-akós boroshordót írtak össze. Csörötneken 1824 novemberében Kovács Ferenc és György közti osztály alkalmával a szőlőhegyi „Egy derékból álló Pince és Présház”-ban, azon kívül, hogy egy 12 ft-ot érő „jó srófos prés” is található volt, két kis akós hordót 3 ff-ra, egy 4'/2-akóst 2 ft-ra, egy IVAakóst 1 ft-ra, egy másik 4V2-akóst 3 ft-ra, egy-egy Vi-akósat 45 xr-ra, egy ötfertályos, egy egyakós és egy háromfertályos hordót 2 forintra becsültek meg. A hét hordónak összese 14V4 akó tárolókapacitása volt. Néhány esetben a hordókat külön nem, de a terméssel együtt megbecsülték Börgölinben [1834. 46].Árnyaltabb kép rajzolódik ki előttünk, ha nemcsak a bortároló hordókat, hanem a gazdaságban található összes dongás edényt is számba vesszük. Doncsecs János, Ferenc és Jutka közötti osztály során az alábbi dongás edényeket becsülték meg 1824-ben Csörötneken. Ebben a faluban adataink 1786-1842 között inventált tizenhárom gazda közül tíznek a háznál nem, de a Szőlőhegyen volt pincéje, amihez rendszerint, - de nem mindig - présház is tartozott. Börgölini Kozó György [1786. 42] hasonló pincéjéhez 15 ft-ra becsült „szőlőnyomó prés” is tartozott. A présházas pincéhez egy „piciny szoba” is csatlakozott. Csörötneki Doncsecs Jánosnak öt derékból álló háza [1827. 124] volt a szőlőhegyen itt 10-, 8-, 7-, 5-, 2-, 2-akós hordót is összeírtak, ezért feltételezzük, hogy pincéje, esetleg présháza is lehetett, de a forrás szűkszavúsága miatt csak a hordók jelenléte állapítható meg. Az akóméretekből azonban következtethetünk szőlőtermelő kapacitására is. Az augusztus 12-én felvett osztálybecsű szüret előtti állapotot tükröz, így pontos adatnak tekinthető a 34 akónyi bortároló hordó. Ez a mennyiség összhangban van szőlőterülete nagyságával is. Neki volt a legnagyobb szőlőbirtoka itt „9 köz szőllő allával és szőlleivel” 75 ft-ot ért. Ha 1 kapás szőlőt 94 négyszögöllel számoljuk (Gönczi 1914. 570), és elfogadjuk levéltári adatunkat [1822.116], mely szerint 1822-ben Magyarlakon Dolgos József gazdasági becsűjekor megállapították, hogy „két köz szőlő”-)e „4 kapásra való” akkor ebből az következik, hogy 1 köz szőlő 2 kapás területtel egyezik meg. Nem csak a szőlőt tartották nyilván, adták- vették köz szerint, de más terményekre is alkalmazták ezt a mértékegységet. 1788-ban a „Vendvidéken” Szakonyfaluban Du- lár György gazdaságának megbecsülésekor terményekkel kapcsolatban is használták e kifejezést. „A ház köürül 17köz kukoricza 4 ft 15 xr-t, 9 köz 225