Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... hiányoznak az ágyak, padok, ládák. Nem írnak össze élelmiszert, gabonát és bort sem. „A Kis Kamrában [a 66-78 szám alatt] 6 db jobb véka, 2 db szita, 2 db rosta, 2 db sütőteknő 1 ponyva, egy fonott kas” található. „A Nagy kamarában a 79-92. sz. alatt nagyobb véka, 2 egyforma egy mászli, 2 szakasztó véka, melence, sörtvés sajtár, másik sajtár, kölestörő mozsár, só törő mozsár, jobb serpenyő kicsi, nagyobb puszta, vas foklatartó, kenyérsütő lapát, jobb ponyva, alábbvaló ponyva” szerepel. Az 52-65 szám alatt a kástuban lehetett: „Szapu sajtár jobb fazék lánccal együtt (5 ft 20 xr), alábbvaló szapu sajtár alábbvaló fazékkal, lánccal (2 ft). Jobb káposztás hordó (2 ft 30 xr), másik alábbvaló (2 ft). Harmadik alábbvaló (1 ft). Ecetes hordó (1 ft 45 xr), 7 akós lisztes hordó (5 ft), 2 akós lisztes hordó (1 ft) 1-1 alábbvaló puszta hordó. Egy jobb itató sajtár (30 xr), alább való (12 xr). Jobb vödör (12 xr), alábbvaló (6 xr). A zsákok közül egy jobb „kittölös” zsák (24xr). Másik „kittölös”zsák (21 xr), 5 rozzant zsák 12 xr.”Ugyan- annyi az ára, mint 6 db „paraszt” zsáknak. Az üres zsákokat általában megyezethez függesztett ru- dakon tárolták, mint ahogyan ezt archív felvételeken gyakorta láthatjuk. A második kondorfái példánk tJózsa Márton és Ferenc együttgazdálkodók javainak becsűje, ami 1841. augusztus 25-én vétetett fel a termények betakarítása után, de még a szüret előtt. 400 ft-ot érő házuk - az ólakat is ide számítva - tizenöt derékból állott. Kályhás szoba, konyha, kis szoba, kis kamra, két istállós pajta, öt derékból álló sertvéles ólak, pajta egy fiával, „nagyobb pajtái kamra” részekből állt. A megnevezésekben zavart okoz, hogy kétszer szerepel a becsűben a „pajtai kamra”. Egyik kisebb, másik nagyobb volt a leírás szerint, de a címszók alá mégsem soroltak fel maradéktalanul minden tárgyat. így helymegjelölés nélkül maradtak a 93. és a 164. szám alatt felvett ingóságok. A megmaradt 25 tételt eddigi tapasztalatainkat felhasználva - az eredeti sorrendiséget megtartva -, mindkét kamrához besoroltuk. A kis szoba mellettibe a háztartási eszközöket, kis tárolókat és a két szövőszéket, míg a pajtai kamrához vettük a kézi szerszámokat, a szapuló sajtárt, disznófürösztő teknőt és hét db hordót. Mivel közösen gazdálkodtak, így felszerelésük is kétszer annyi volt. Az istállókban négy ökör, kettő tulok, egy üsző, három tinó kapott helyet! Négy ekéjük, négy boronájuk volt, amiből azt tételezhető fel, hogy egy több generációs nagycsalád gazdálkodott itt A szoba és konyha berendezéséről keveset tudunk. „A Kis Szobában, - melyben nincsen ágy - 2 pad asztal (2 ft), 2 pocza (lft), 2 föstött hátasszék (lft), egy puszta karszék, egy kis szék”, rajtuk kívül „1 gyúrótábla, két sörtés sajtár, ” valamint „egy pálinkafőző fazék” is becsű alá került azon kívül, hogy „egy nagyobb hordó a Szoba hél- jan”(l ft) volt megtalálható. A „Kis pajtai Kamrában két kópic, egy bocska, 1 melence, 1 kisafa, 1 szita, 1 kis- teknő, 1 teknővakaró, 1 kisteknő, 2 nagyobb véka, egy köpülő, két fejő zséter, kis sülök, egy melence, nagyobb, hasadt melence, 2 Faisz, vagy szövőszék szerszámostul” (12 ft) kerültek becsű alá. A „Nagyobb pajtai Kamarában” 13 mérős hordó (6 ft), jobb őrlő hordó (4 ft 30 xr) alább való (4 ft), káposztás hordó (2 ft 30 xr) 4 veder (1 ft) 1 nagyobb veder és egy kisebb (1 ft) 1 itató nagy sajtár 30 xr, 2 nagyobb, egy kisebb szórólapát, egy káposztametsző, hosszú lánc, O vasak, puszta hasadt szekrény Két kisebb hordó, 1 puszta hordó, (1 ft 15 xr) volt ekkor megtalálható. A textilneműkről itt csak egy esetben kerül szó. Nani Herczy Mártonné „ágyi ruhát ládával számolva 17 ft-ra, Kis ujjas bundáját 11 ft-ra” becsülték. A dongás edények számbavételekor Csörötne- ken 1841-ben [1841.133] Bősze Örzsébet javainak becsűjekor a „Jószágos Kamrában” az alábbi gabonatároló és liszttartó edények találtattak: a 16. szám alatt „Egy jószágos kass 14 ft”, a 17. szám alatt „Egy más kass 11 ft”, a 19. szám alatt „Egy köböl 1 ft 15 xr”, a 25. szám alatt „Egy Lisztes láda 6 xr”, a 32. szám alatt „11 db zsák 8 ft” értékben. A szlovének lakta Börgölinben 1834. november 27-én fKondor Pál után maradt ingatlan és ingó vagyont becsülték meg. A szoba, konyha, kamra, pince, istálló, három hidas, pajta pajtafiával, pince, pajtafia épületrészeket felsoroló becsű a pincében való tárolásra ad példát. A „Pajtai Pince” és a „Pince két istállóval,” valamint a „Házi Kamara” belvilágát is megismerhetjük. A konyha melletti kamarában hét töltelékes hordót (12 ft 30 xr), egy serpenyőt, hat liszteszsákot, egy szövőszéket, vagy faiszt, egy szapuló réz fazekat, egy szapuló sajtárt találunk. Az istállós pincében tíz tőtes hordót (24 ft 30 xr), egy fótos ponyvát, há216
