Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-29O az istállóban tartózkodó lábasjószágokra került sor kivéve arra a pár ökörre (74 ft) amit már korábban elhajtottak.14 Az ingó és ingatlan javak becsű szerinti sorrendje nem azonos az itt követettel. Az eszközök tároló helyének összemosása, a termények és állatok indokolatlanul két részletben való szerepeltetése talán arra vezethető vissza, hogy a becsűt végző feljegyzései külön cédulára készültek, melyek összeszerkesztése más hivatalnok feladata volt. Az egyes épületbelsőkben található javak eligazíthatnak bennünket a kamrák, istállók, ólak belvilágát illetően, de az épületrészek beépített tartozékai: jászol, rekesz- ték, konyhai kemence egy összeírásban sem szerepelnek. Megözvegyült Tóth Kata személyes tárgyait sem ismerhettük meg. Sem egykori kelengyeládájának tartalmát, sem ágyi ruháját, fajszán szőtt vásznait, sem az általa vezetett háztartás szalmából font, fából faragott eszközeit, konyhai, szobai világítóeszközeit, kemence pemetjét, a len, kender feldolgozás eszközeit, kenyértartó rácsát, dongás vaj-, zsírtároló, víztartó, itató, vajköpülő, káposzta, répa savanyításra használt hordóit, folyadék és magtároló cserépedényeit, a mindennapi ételkészítés szerszámait, abroncsos fazekait, tejesfazekait, poharait, lábas serpenyőit, mosogató melencéjét, fa és cserép tányérjait, táljait nem veszik számba. Vajon még mi minden lehetett e házban, amit a becsüsök a korabeli jogszokás miatt - noha szemük előtt hevertek -, mégsem vettek számba? Padláson való tárolásról ad hírt Magyarlakon Csákányi János 1782. május 9-én megtörtént becsűje is. Az igen részletes leltár számos olyan gazdasági eszközt tartalmaz, melyet fentebb hiányoltunk. 15A „Palláson” 8 cserépedényt találunk. A nők közötti osztozkodáshoz számmal látták el őket. „Elsőedény 15xr, 8-dik 6 xr, 3-dik 6 xr, 5-dik 4 kr, 6-dik 6 xr, 7-dik 6 xr, 2-dik 15 xr. ” A padláson kívül a pincének is lehet többes funkciója. Ezen a vidéken általában fennálló borona épülettel kell számolnunk, hiszen a magas talajvízszint a lyukpincék ásását csaknem lehetetlenné tette. Sidón 1782. május 4-én becsülték meg f Rejteri Ferenc hátrahagyott ingatlanait és ingóságait. A három derékból álló házához két pince is tartozott. „Az első pincében kassok és hordók összvességében 3 ft-ot tettek ki, Az második Pintzében fűrész, feisze, szekerce, ami találtatott lft30 xr. Volt ezen kívüla házban egy pozsonyi [mérő] búza és egy pozsonyi [mérő] kukorica is. ”16 Az Őrséghez közel fekvő Kondorfán lakozó néhai Szabó János „két ökrös gazda” vagyonának 108 tételből álló becslése 1834-ben történt. „Konyha, szoba, kamra, istálló, más istálló, pajta pajtafiával, egy kis kamra, 3 sertvéles ól, kástó, szekérszín”- ből álló 13 derékat számláló épületegyüttesének leltárakor kis- és nagykamrát különböztetnek meg. A becsű során e megnevezések alatt sorolják fel az ott fellelhető ingóságokat. A „Nagykamra” a szöveg értelmezése szerint a szoba és istálló között lehetett, míg a „Kiskamra” a jelzőből ítélve a becsűben felvett egy fiókos pajta mellett volt. Kerített ház esetében számításunk szerint pontosan a konyhával szemközt állott. A számozott lajstrom lehetővé teszi azt a feltételezést is, hogy a két kamrában nem szerepeltetett tárgyak (52-65. sz.), csak a kástuban lehettek, noha ezeket a tárgyakat tárolóhely nélkül sorolták fel. A leltár és becsű legvégén szereplő (102-107. sz.) alatt található 17 zsák, egy répagyalu és tormareszelő tárolási helye bizonytalan maradt. Ebben a va- gyonbecsűben sem találkozunk ruhaneműkkel, textíliákkal. Feltűnően hiányoznak a dongás edények közül a zsíros, vagy vajas vindölök, a köpülő, a háztartási eszközök közül a cserépedények, a férfiak munkaeszközei közül a mindennapi élethez használatos kéziszerszámok. A szobát és konyhát a 93-101. sz. alatt összevontan kezeli a leltár: „A szobában lévő asztal 2 ft, konyhába lévő asztal 1 ft 30 xr, jobb karszék 36 xr, alábbvaló 15 xr, tálas pocza 1 ft, annál kisebb 36xr, hátas szék 1 ft 20 xr, Három itzés csutora, gyertyatartók” vétettek fel, de 14 Egy Fekete Tehény 13 ft, 1 Fehér Tehény 12 ft, 1 üsző Tinő marmadfél esztendős 2 ft, 1 ökör Tinó, egy esztendős 3 ft. 2 kükeleti borja 4 ft. Összesen 47 ft. 15 MNL VaML SZAIIX 607. 5. k. 18. sz. Magyarlak: „1 Talpas kötött kas lft,30 reff 4 kévehányó vas villa 9 xr, 1 törek rosta 10 xr, 1 köblös véka 6 xr, 2 avit kötött véka 4 xr, káposztás hordó 1 ft 30 xr, víz hordó Csöbör 30 xr, 1 Talpas kötött kass 1 ft, 1 új öreg fejsze 30 xr, másik nagy fejsze 21 xr„ 2 ovit szekerce 6 xr, 1 répa vagdaló 9 xr, 1 kalapácts 6 xr, 1 görbe szívókés [a leltárakban nagyon ritkán fordul elölj 3 xr, 1 szívó szék 6 xr, vass nyelű véső 3 xr, 1 kasza kalapács üllővel együtt 6 xr, 1 disznófogó vas 4 xr, 1 rossz tejrázó 3 xr, 1 vásott köszörű kő, 1 gané hányó vella 12 xr, pale- tának való vászony 3 ft, 1 köblös véka 4 xr, egy ovit kötött véka 4 xr. ” 16 MNL VaML SZAI IX. 607.1782. Sida 4. k. 94. sz. 215
