Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 2II-290 épületekkel ingóságokkal, állatokkal, terményekkel együtt becsült vagyon 379 ft 20 xr-t tett ki,6 ami e korban egy közepes gazdaság kondíciójának felelt meg. Az özvegy ingatlanát, ingóságait, betakarított és lábon álló terményeit is becsülték, mely utóbbi csak örökösök nélküli elhalt személy esetben volt szokásban. Itt azonban nem erről van szó, esetleges családtagjait az irat nem szerepelteti. A feje fölül az uraság parancsára becsű árban az új tulajdonosa közeli Magyarlakon élő Vári Mártony veszi meg 70 forint „kese pénz” letevését követően, sőt már az új gazda fizet ki komolyabb adósságokat is. Ez a Szekeres József két- helyi úr Bírája előtt Koncz György kisfaludi, Me- sits Mihály talapatakai, Mesits György, Mesits József háromházi [írást nem tudó] esküdtek jelenlétében lefolytatott szemle több tanulsággal is szolgál. A becsű tíz nagyobb summázott egységből áll, mely alatti tételekből rekonstruálható a ház kamráiban és a - korai forrásokban ritka - padláson található eszközök topográfiai elhelyezkedése, melyekre néhány utalásszerű megjegyzés irányadó lehet. A vizsgált irat azonban nem teljes, mivel híján van a kéziszerszámok, bútorok, sütés-főzés eszközei, textíliák, ruházati elemek, felhalmozott szemes termények, őrlemények, „főzelékfélék” hús, zsiradék, majorság felsorolásával. Bizonytalanságot okoz a „három derékból álló istálló kamra” megnevezés is, mert egy derék funkciója ismeretlen marad. Mindezek ellenére a sertésólat is ideszámítva tíz derékból álló kályhás szobával, konyhával ellátott három osztató lakóház kamrájával átellenes oldalon lévő istállóhoz illeszkedő kamra differenciált tárolási lehetőséget biztosít. A padláson való tárolás korai példája jele annak, hogy a talán a már füsttelení- tett padláson a tárolási kapacitás bővítésével kisebb méretű terménytárolók elhelyezése, nagyobb mennyiségű dohány szárítása már e korban lehetségesnek bizonyult. Az összeírok tételes eszközcsoportok summázásával nagyjából meghatározták fellelési helyeiket is. A kialakult szokásnak megfelelően először az ingatlant becsülik meg külön egységenként. A lakóépület falazatára, „héjazatára” nem utalnak ugyan, de a „kályhás szoba” innovatív jelzőt takar. A két fiókos „jófábul készült” nagyméretű pajta árban sokkal több, mint az életteret magába foglaló lakóegység. Sejteti, hogy nemrégen épülhetett. A harmadik egység az állatok [esetleg szekérnek való színnel], szemestermény és szerszám tárolására alkalmas régebbi „ovit” szintén faszerkezetű épület lehet, ára a lakóház állapotához igazítva alacsonyabb annál. A „sertvéles ól” is „ovit”, már kiszolgált, e portán már a jelek szerint akár több évtizeddel ezelőtt is gazdálkodhattak. A gazda felesége az adott időszakban már özvegyasszony, a felsorolt eszközök számából ítélve segítséggel,7 de egyedül látta el a gazdaságot.8 Második, részben harmadik tételként a mezőgazdaság fontos eszközei, a taligás eke, borona és a legfontosabb nagyméretű, tárolására színt kívánó ökrös szekér és tartozékai szerepelnek.9 Ezt követően a 3. és a 4. egységben az összeírok minden bizonnyal az istálló melletti kamra eszközeit sorolják fel ahol gazdasági szerszámok, illetve különféle hordók kaptak helyet.10 A házi eszközök és gabonatárolók zsákok a lakóépület konyhája melletti kamarában, illetve a padláson kapott helyet. Erről árulkodik az 5. és a 6. summázott felsorolás. A holmik valós elhelyezkedése kissé bizonytalan, hiszen csak utalások emlékeztetnek arra, milyen tárgy van lent a kamrában, vagy fent a padláson, ahová ezek szerint külön feljáró vezethetett, esetleg a távolabbi szobában. Néhány tárgy a konyhába is beilleszthető, de erről a becsüsök valójában nem ejtenek szót 6 Ide számítandó még annak a két ökörnek az ára 74 ft is, amit a háztól elhajtottak. 7 A Debita Passiva adatai szerint: Szolgálólány bérére 2 ft-ot, aratásnál segítségért 1 ft-ot fizetett. Takácsnál szövetett, noha a „palláson” ott állt a „fájsz”. 8 A felsorolt eszközök közül feltűnően hiányoznak a férfimunkára jellemző szerszámok vonókés, fúrók, fűrész, faragószerszámok, irtókapa, kapacs, „gyepülő kard’’. Kisfalud, Horváth György gazdaságának becsűje MNL VaML SZAIIX. 607.1802,12. k. Az összeírás egy fejszét említ mellékesen, az is „az Bognárnál zálogban van. ” Sarlóból és kaszából is csak egy-két darabot becsülnek meg. 9 „Egy ökörszekér melyhez tartozik 2 hosszú lajtorja, 2 rövid ódal 1 rövid iga, 4 lánc, 2 ovit kerekes kotsi kass, egy szeglet cserény, 2 deszka 3 vasalt kerék 23 ft értéket képviselve. Két viselt Borona összvességében 2 ft, Lemez Csótár, egy ovit Eke Taligán 1 fi. Egy hosszú lánc, 1 fi, 3 rövid láncz 54 xr, egy vas csoroszlya. ” 10 „1 vas vella, 1 más törött vella 9 xr, 1 ágas kapa és 2 sarló 21 xr, 2 sarló,21 xr, 1 répavágó 6 xr,l kasza, 1 kaszadarab 6xr, 1 kévehányó vas villa 6 xr, 1 ovit káposzta metsző 12xr. Egy nagy bükfa hordó 45 xr, 1 füles hordó 1 ft, 15 xr, 1 boros hordó 1 fi, kisebb hordó 36 xr, 1 más ollan hordó 15 xr, 1 nagyobb ecetes hordó 30 xr, 1 kisebb ecetes hordó 36 xr.” 213
