Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Néprajztudomány - Horváth Sándor: Az őrségi társadalom történetéhez és néprajzához

HORVÁTH SÁNDOR! AZ ŐRSÉGI TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉHEZ ÉS NÉPRAJZÁHOZ tartást is állni, meg a családjukat is ellátni. Az őr­ségiek nemcsak Somogyba távoztak. Magyar- szombatfáról és Gödörházáról feljegyezték, hogy Somogybán Pogányszentpéterre és környékére, valamint a Hajdúságba is költöztek őrségiek a 18. század első felében (Horváth 2000: 304). Azon­ban erre vonatkozó hivatkozás, konkrét adat Ma- gyarszombatfa és Gödörháza monográfiájában nem támasztja alá ezt az állítást. Mindenesetre itt is a vallásszabadság elveszítése merül fel indokként. Orbán Róbert azonban adatokkal támasztotta alá a más irányú kirajzásokat is: „A zalai, somo­gyi és Veszprém megyei adatok mellett források szólnak arról, hogy a Tolna megyei Lápafőn tele­pedtek le az Őrségből származó Bajánok, Hajdú­szoboszlón és Tökön a senyeházi Csippányok vagy például az Abaúj megyei Felsőfügeden a nagyrákosi Nemes család”7 - írta. További adatok bővítik az őrségiek kirajzásának az irányait: Ker- káskápolnáról tudhatjuk, hogy: „Összesen 28-an hagyták el a falut és költöztek más vidékre, So­mogyba, Debrecen környékére és Zala egyes, főleg déli részébe” (Horváth 2002: 20). Azonban az őrségiek más vidékekkel való kap­csolata régebbi keletű. A törökök idején éppen fordított irányba, a törökök által veszélyeztetett, hódolt településekről számosán új otthont talál­tak Vas megyében, történetesen az Őrség falvai­ban. Ha megvizsgáljuk az „Eőrségh Tartomány” 1659-es urbáriumát, akkor Kápolnásfaluban több domaföldi8, paczai (Patca, Somogy megye, Ka­posvári járás) vezetéknevű, tehát bizonyára az adott nevű településről származó lakosokat, Sza- lafőn „Apátj” nevű hajdút, emellett (Őri)szentpé- teren több’Apáti” nevezetű hajdút (ez lehet So- mogyapáti is!), valamint „Szili” nevű hajdút (ez lehet Somogyszil is), továbbá (Őri)szentpéteren „Cserkutj” nevű katonát ((Cserkút, Baranya megye, Szentlőrinci járás), valamint „Résznek” nevű lakost (Résznek, Zala megye, Alsólendvai járás) is feljegyeztek. Szil és Apáti somogyi tele­pülésekkel való azonosításához az ad támpontot, hogy a későbbiekben - és még a református templomok katolikusok általi visszafoglalása előtt: 1728-ban - már több őrségi (Balla Mihály, Békés György, Tolvaj Márton, Illés györgy, Soós István) család költözött Somogyszilba.9 Ameny- nyiben a korszak vezetéknevei valóban a viselő származási helyét jelölik, akkor a keleti magyar nyelvterületről is érkeztek új lakosok: Kotor- mányszegen az 1659-es urbáriumban nyomban három „Fenesi” vezetéknevűt is összeírtak: Fenes pedig Alsófehér megyében, valamint Várasfenes település Bihar megyében található (Lelkes 1992: 143, 413). Az 1695-ös urbáriumban Pankaszon „Tüske­vári” (Veszprém megye) vezetéknevűt, Szattán „Böcföldi”-t (bizonyára Bocfölde, Zala megye), Kápolnás faluban pedig „Lovászi”-t (Zala megye) jegyeztek fel. E jövevények, betelepedők sora arra is figyel­meztet minket, hogy az őrségi falvak lakosait nem szabad (csak) az egykoron odatelepült embereket leszármazottainak tekinteni. Ilyen értelemben félremagyarázható Dömötör Sándor állítása, mi­szerint: „A mai Magyarországon az Őrség az egyetlen olyan nagyobb tájegység, melynek terü­letén az egykori lakosság a honfoglalás óta folya­matosan egy helyben élt” (Dömötör 1987:15). Vi- szák régi lakossága a törökök miatt teljesen el­tűnt, s csak a 18. század elejétől jelentek meg na­gyobb számban új telepesek: őrségi reformátu­sok, evangélikusok és nem őrségi katolikusok. Szattát 1588-ban pusztította el a török és csak az 1650-es évek közepén érkeztek ide új lakosok: ők a vezetéknevek alapján környékbeli őrségi falvak egykori lakói is lehettek (Gaál & Gaál Dezsőné Hunyák 2001. 212-3). Ugyanakkor sok család ese­tében szlovén vezetékneveket találunk: például a „Tott” 1576-ban Szattán,( Gaál & Gaál Dezsőné Hunyák 2001: 20) „Tót”-ként 1550-ben és 1576- ban, valamint „Tóthiként 1767-ben Kotormány- ban, (Horváth 1996: 39), a „Kucsán” 1366-ban Magyarszombatfán, a Bicsák és az Agarics 1720-ban Magyarszombatfán (Horváth 2000: 71), Balatitz 1767-ben Dávidházán. (Horváth 1996: 44), s 7 Orbán Róbert: „Őrségi falvak” Somogybán, www.kercaszomor.hu/wp-content/uploads/2010/02/orsegi-falvak.doc (Hozzáférés: 2014. január 25.) 8 Kapornakhoz (ma: Krplivnik, Szlovénia) tartozó település 9 Orbán Róbert: „Őrségi falvak” Somogybán, www.kercaszomor.hu/wp-content/uploads/2010/02/orsegi-falvak.doc (Hozzáférés: 2014. január 25.) 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom