Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: Az őrségi társadalom történetéhez és néprajzához
HORVÁTH SÁNDOR: AZ ŐRSÉGI TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉHEZ ÉS NÉPRAJZÁHOZ zösség összetartása, erősítése érdekében akár el is kendőzheti a változást (Assmann 1999: 41): fel kell tételeznünk, hogy az egykori nemességhez való visszatérés szándéka egy ilyen közösség reflex az őrségiek életében. Az összetartozás kulturális kifejeződésére az őrségiekkel kapcsolatban Kosa László nem hozott példákat. Őrségi történeti sajátosság: az őrnagy Az őrnagy tisztével az Őrségben sok évszázadon keresztül találkozhatunk a történeti forrásokban: a középkori első adatokat követően egészen a 19. századig ismert, alkalmazott volt e fogalom. A jelentése azonban az idő múlásával változott. Csupán vagy tucatnyi név szerint ismert őrnagyról beszélhetünk. A legkorábbi 1364-ből Sáska Miklós lehet, akit „őrnagynak” neveztek, amint ezt már jeleztük - tehát arra kell gondolnunk, hogy ezt a tisztet töltötte be. A másik ilyen nevén nevezett őrnagy 1491- ből származó adat alapján egy gerencsér volt, a ho- dosi Gerencsér András. Az őrnagy fogalma megváltozott tartalommal él a 19., sőt, a 20. századig. 1691. május 13-án a Batthány Ferenc és a Batthyány Zsigmond között széttagolt birtok helyi irányítását közigazgatási szempontból aképpen osztották fel, hogy az elöljárók „mindkettőnek részéről való jobbágyság között, egyetértve oda való ispánukkal, tegyenek törvényt, de csak 12 forintig” - Ugyanakkor, írta ezzel kapcsolatban Balogh Gyula: „A felebbezés is a német-újvári vagy a csákányi úriszék elé történhetett. Bűnügyekben az Őrség elöljárósága nem Ítélt. Utasíttattak, hogy a polgári pereket egy jegyzőkönyvbe írják össze és helybenhagyás végett terjesszék az uraság elé! Az őrnagy évenként Szent-György-napkor választatott, az egyik évben Ferencz s a másikban Zsigmond gróf részéről. Az őrnagy mellett most is 12 esküdt polgár működött, 6 Ferencz, 6 Zsigmond részéről, joghatóságuk kiterjedt mindkét gróf jobbágyaira. Az őrnagynak az uradalmi robot véghezviteléhez semmi köze sem volt, az iránt a gazdatiszt intézkedett” (Balogh 1898: 398). Tehát ebben időszakban a meglehetősen korlátozott jogokat gyakorolt az őrnagy: a falu korlátozott jogkörű bírája volt. Pesthy Frigyes helynévtárának kéziratában Őriszentpéternél ezzel kapcsolatban a következőt jegyezte fel: „A’ Kerületek polgárilag egy 12 tagból álló /: „őrnagy” nevet viseltek ezen tagok :/ tanács igazgatta. - Ezen őrnagyok, megvoltak egész 1845-ig, noha mióta jobbágyi állapotba voltak, csak névlegesen, ’s hatásuk semmi sem volt, de az eredeti typust megtartotta névlegesen. Egyébként katonai fegyelem alatt állott. A’ katonaság gyülpontja volt Őriszentpéter. Egy kapitányságot képezhetett, mert kapitány név alatt állott fő tisztje, ’s többnyire a’ Battyáni [Sic! H.S.] grófi családból Csákányból, melly hozzá a’ legközelebbi grófi család volt”.2 A középkori falunagyot, azaz villicust a 13-16. században a bíró (iudex) megnevezés váltotta fel. Majd - a Batthyány birtokokon biztosan - „a bíró a XVII. század közepére, gazdasági funkcióinak kiemelkedésével, az officiálisok birtokigazgatási feladatait kezdte ellátni helyi szinten, akárcsak az ispán. Ezáltal a nagybirtok kormányzata betagolta őt saját hierarchiájába” (Illik 2008:156). 1822-ben a vármegye küldöttségének - többek között - ezt nyilatkozták az őrségiek: „Hogy köztünk komondírozók, Tisztek, Őr kapitányok, vagy Hodnagyok vágynak (...): (...) 18 Communitások- nak a Désmának Tekintetes Győri káptolontól kész pénzül leendő megváltására nézves olly egyetértésben kell lenni, mint egy helységnek, vagy egy háznépnek. E végre a Tisztelt Cáptolontól háromszor és utoljára 1717-ik esztendőben megújított örökös privilégiumi formába kiadott Transactio értelme szerint 1499-ik esztendőtől fogva mindenkor voltak hites Őr nagyok és 12 Esküitek Eőr- ségben, kik azon Désmára vigyáztak (...)” 1629-ből ismerjük az őrnagy és az esküdtek nevét: noha tizenkét esküdtről szólnak az Őrségről szóló publikációk, itt csupán nyolc név található. Soldos István őrnagy (Szalafőről) mellett az esküdtek: Babos Szabó Márton, Balogh György és Baksa Mihály Őriszentpéterről, Baján Mihály Ba- jánházáról, Pap György Kercáról, Kováts István Szomorócról, Ábrahám Mihály Hódosról és Kosa István Szaknyérből.3 2 Pesty Frigyes helynévtára, kézirat, R 22026. - Savaria Múzeum könyvtára 137-138. 3 http://eorsegh.blogspot.hu/2009/12/az-orsegi-eskudtek-nevsora-1629-bol.html 164
