Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

MÚZEUMTÖRTÉNET - S. PÁVEL Judit: PÁVEL ÁGOSTON SZOBRA

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 435-439 Szombathely, 2013 S. PÁVEL Judit PÁVEL ÁGOSTON SZOBRA A Múzeumok Világnapján, a 2012. évben volt a rendezőségnek egy érdekes ötlete: ismerje meg a Múzeumkertbe látogató közönség az ott elhelyezett szobrok történetét. Ez az esemény helytörténeti szempontból fontos, megörökítésre érdemes adatokkal szolgálhat. Egyáltalán, van a szobroknak története? Igen, van a könyveknek, minden alkotásnak, így a szobroknak is - ha feljegyzik, és nem hagyják feledésbe merülni. Ennek okán a szobor bemutatásakor elhangzott emlékeimet szeretném írásban is közreadni. Pável Ágoston születésének 100., halálának 40. évfordulójára, az 1986-os évre sokféle, változatos programmal készültek a város, a megye, sőt az Ő munkásságát országosan és Szlovéniában is tisztelő kulturális intézmények és azok vezetői, tudományos munkatársai. Gonda György, a megye nagyvonalú vezetője támogatta dr. Kiss Gyula merész, távlati tervét: egy félköríves szoborpark megvalósítását a Savaria Múzeum főbejárata előtt. Ennek a tervnek akkor időszerű, első állomásaként került sor a Pável Ágostont mintázó mellszobor felállítására. A feladat megvalósításához a Művészeti Alaptól kért Zsámboki Árpád ajánlást, melynek alapján a nyolcvanas években több elismert köztéri szobor megalkotójával, Ács Józseffel vette fel a kapcsolatot. így kezdődött a történet. Pável Ágoston özvegyéhez és lányához ellátogatott a feladattal megbízott művész. Mivel ifjú koromban, Édesapám életében több alkalmam volt az ő tudós vagy művész barátaival találkozni, nem lepett meg egyszerű és szerény megjelenése. Azt mondta, hogy szeretne „megismerkedni" Apámmal, mert bizonyára sokan élnek még olyan emberek, akik ismerték őt. Nem szeretne számukra idegen fejet, arcot megmintázni. Beszélgessünk róla, adjunk könyvet a műveiről, verseiről, hogy a szellemét, lelkét megismerhesse és adjunk annyi fotót, amennyit csak tudunk. Főleg amatőr képeket kért, hogy külső megjelenése mozgásban elevenedjen meg előtte. Szerencsére tudtam az 1976-ban megjelent Válogatott tanulmányai és cikkei kötetből, verses könyvéből kölcsönadni. A sok fényképből pedig kiválogatott kb. húszat, és elkérte néhány hétre azokat is. Mivel akkor még a szobánkban állott Édesapám Kühár Ferenc által alkotott mellszobra, arra is megkért, hogy azt óvatosan kivihesse a teraszunkra és lefényképezhesse. Azért volt fontos neki a 15-20 kilós gipszszobor kicipelése, hogy körös-körül le tudja fényképezni. Kühár Ferenc még életében mintázta meg Apámat, azért hitt az ő szemének, meglátta alkotásán a kiváló, fiatal mester kezét. Megkért arra is, hogy ha már majdnem kész lesz a szoborral, akkor látogassuk meg a műtermében, és végleges megformálása előtt mondjunk véleményt az ő szobortervéről. Nem telt el hosszú idő, mert már néhány hét után értesítést kaptam arról, hogy a Budapest XVII. kerületi XII. utcájában lévő műtermében várja látogatásunkat a szobor megtekintésére. Megkértük régi barátunkat - a szombathelyi származású, Budapesten élő Pogány Géza festőművészt -, hogy kísérjen el bennünket. Huszonhat év távlatából is élénken él bennem a meglepetés öröme, amikor a művész egyszerű, kertes házának udvarán megláttam a nagyméretű gipsztervet. Szóhoz sem jutottam az ámulattól, olyan valóságosnak, élőnek találtam. Leültünk beszélgetni. Elmondta Ács József, hogy két hétig csak olvasta Apám írásait, nézegette a fényképeit, szinte éjjel-nappal vele foglalkozott gondolatban. Maga elé képzelte, és a források alapján megismerkedett, barátkozott vele. Sajnálta, hogy nem ismerhette, mert nagyon jól megértették volna egymást. Ezután fogott csak a munkához. Azt mondta, hogy a kifaragás már nem akkora feladat, mint a megismerés. Műtermében értettem meg azt a mondást, hogy „életet lehel" a festő vagy a szobrász a művébe. Más eszközei vannak ehhez egy festőnek és más a fa- vagy kőfaragó művésznek, más a „tehnika", amit csak a művészi alkotó tehetség tud nagyszerűen megvalósítani. Pável Ágoston mellszobrának történetéhez történelmi vonatkozású különlegesség is tartozik. Ezekben az években az Ő nevében lehetett legkönnyebben hidat 469