Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - GÁLIG Zoltán: A SZOCREÁL ÉS ELŐZMÉNYEI BÁN BÉLA MŰVÉSZETÉBEN
GÁLIG Zoltán citromot stb. A borult égbolt inkább a történelmi ábrázolásokra volt jellemző.) Bán elégedetlen volt saját képeinek valóságérzetével, levegősségével, bár az utókor kritikusa ezt nem hozza fel kifogásként, csak egy 1955-ös, de már késeinek számító elemzés hiányolta. Ezt az időszakot így értékelte Bán Béla: „...eleinte, hivatkozva a renaissance klaszszikusaira, nem is tartottam szükségesnek a „plein air" tanulmányozását: úgy gondoltam, egy műtermi emlékképen alapuló szemlélet is elégséges lesz a napsütés kifejezéséhez. Hozzá kell tennem ehhez azt, hogy az én emlékképeim úgy élnek bennem erről a témáról, és ez adta meg a szépségüket: ahogyan szép meleg nyári napsütésben az erőteljes, lelkes fiatalemberek pirulva a naptól és a buzgóságtól „teszik, amit tenni kell", tanulnak, szervezkednek." (BÁN 1954. 55). Ez a hangulat, ez a szemlélet a pátoszt képviseli, a képet magát a „heroikus murália terv" megjelöléssel látta el, utalva arra, hogy ez egy műfaji kategória is egyben. A patetikus hangvétel nem idegen a magyar hagyományoktól: Ez volt jellemző a Nyolcak és aktivisták avantgárdjára, majd az ún. Árkádia festészetre is. Szőnyi István e korszakot lezáró „Hegytetőn" c. festménye monumentális hatást eredményező alulnézetet alkalmaz, ebből adódó heroikus emberábrázolásával a szocreál előzményének tekinthető. 1 0 A Szombathelyi Képtár szocreál Bán Béla-képei, azon túl, hogy datálásuk alapján feltárják azt a folyamatot, amint művészetéből kifogy, tulajdonképpen „kifagy" az absztrakció, oly módon is csoportosíthatók, hogy milyen rendeltetésűek, melyik nagyobb témához tartoznak. A művekhez készült több vázlat is megtalálható a gyűjteményben, amelyek által betekinthetünk a szocreál képek készülésének egyes fázisaiba. Bán Béla munkamódszerét az alaposság, a kompozíció érlelése jellemezte. Természetesen egy ilyen stílusú képnél eleve mások a szempontok. Azon túl, hogy a komponálás itt részben olyan, mintha színpadi állóképet tervezne az ember, azt is számításba kell venni, hogy ennek összhangban kellett lennie az elvárt ikonográfiával. A „Kónyi elvtárs..." végső kompozícióján minden a kitűzött célt szolgálja. A maradéktalan figyelem az üzemi újságot olvasó főszereplőre irányul, kísérő motívumként az ablakon át látható munkahely a „kép a képben" 5. kép. Murália - terv kaszás paraszttal, 1948. papír, tempera; 180x125 mm; Ltsz.: G.88.382.; Szombathelyi Képtár Figure 5. Mural - plan with a peasant with a scythe, 1948. paper, tempera; 180x125 mm; tnv. Nr.: G. 88.382.; Szombathely Arts Gallery 6. kép. Családi (?) jelenet asztal körül, 1950. papír, szén; 380x420 mm; Ltsz.: G.88.356.; Szombathelyi Képtár Figure 6. Family (?) scene around a tob le, 1950. paper, coal; 380x420 mm; Inv. Nr.: G. 88.356.; Szombathely Arts Gollery 10 Szönyi István: Hegytetőn, 1925 olaj vászon, 180x110 cm MNG ltsz.: 6081. 408
