Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „HALLJUK GREISINGERNÉT!"

KELBERT Krisztina kortárs problémaköröket, amelyek a nők családon belüli elnyomásában, megaláztatásában, a nőkkel szembeni erőszakban nyilvánultak meg az otthon falai között. S hangsúlyozta, hogy a feminizmus ezek ellen is harcot kíván indítani. Amellett érvelt, hogy el kellene érni, hogy a nők rendelkezzenek önmagukkal, beleszólhassanak gyermekeik nevelésébe, s törvények védjék őket a családon belüli erőszakkal szemben. Ugyanakkor a leánykereskedelem és az alkoholizmus ellen is élénken hallatta hangját. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a feminizmus nem család- és anyaságellenes.

5

4 S hogy Ilona nem csupán verbálisan szállt síkra a nők családon belüli jogaiért, azt mutatja leánygyermekeinek iskoláztatási, nevelési módja is, amely nyilvánvalóan azt tükrözi, hogy családjában bizonyosan erőteljes beleszólása volt a nőnek a nevelés kérdéseibe. Leányait, Ilonát és Margitot az általa alapított leánygimnáziumban iskoláztatta,

5

5 s igyekezett feltárni előttük a sport és a művészet adta lehetőségeket is: leányai a városi tenisztársaság tagjai voltak

5

6 (Ilona helyi teniszbajnokságot is nyert női egyesben

5

7). Ifjabb leányát pedig a müncheni festőiskolában tanult Faragó Márton és Sass (Brunner) Ferenc által Szombathelyen nyitott festőiskolában a kiemelt tehetségek között tartották nyilván.

5

8 Valamint önálló kereseti pályákra orientálta őket: Margitot 1912-ben a szombathelyi gyermekmenhely irodakezelőjévé nevezték ki.

5

9 Továbbá bevonta őket a helyi nőmozgalmak tevékenységébe: Margit például 1912-ben belépett a nőtisztviselők egyesületének választmányába,

60 1914-ben pedig a Vasvármegyei Nőszövetség anya- és gyermekvédelmi szakosztályának titkára lett.

6

1 Azaz Greisingerné alakján keresztül hagyományozódott tovább a női szerepvállalás a család hölgytagjaiban. Kerecsényi Ilona a nők oktatáshoz való jogait is szerette volna kiterjeszteni: 1908-ban előadást tartott a Nőtisztviselők Egyesületében a Modern leánynevelés címmel: „A nőmozgalom küzd - úgymondazért, hogy a társadalom a nőt elsősorban, mint embert tekintse. Ma nem tekinti annak, mert nem nevelik őket úgy, mint a férfiakat. A nőket is kenyérkereső pályára kell nevelni. Minden nő tanuljon valamit, de azt aztán tanulja meg jól, tanulja meg alaposan. Ezen a réven megszereti és megbecsüli a munkát. Ha ezt tudja, az egyedül maradt nő, akkor nem lesz a világ legnyomorultabb lénye, aki előtt csak a bűn vagy a kétségbeesés áll."

6

2 Ars poeticája tehát a lányok gyakorlati életre való nevelése volt,

6

3 ezért tartotta öncélúnak a csupán általános műveltséget adó felső leányiskolát, s ezért részesítette előnyben a leánygimnáziumi és a felső kereskedelmi oktatást. Ezek pártfogása volt oktatásügyi küzdelme előterében mindvégig a korszakban. Ezért érvelt a helyi sajtóban gyakran a leánygimnázium

6

4 és a 3 éves felső leánykereskedelmi tanfolyam mellett.

6

5 A nőnevelés terén vallott liberális elvei hasonlóképp századeleji magán-leánygimnáziuma recepciójához - szintén nem korreláltak a városi iskolaszék konzervatív szemléletű tagjainak nézeteivel.

6

6 Ugyanakkor Ilona - modern szellemben - több ízben szorgalmazta a koedukáció bevezetését is.

6

7 Majd 1914-ben - Kiskos István polgármesterségének kezdetén - a leánygimnázium ügyében kibontakozó mozgalom élére állt. Tagtársaival meggyőzte a város első emberét és a főispánt a gimnázium felállításának létfontosságáról,

6

8 amelynek következtében a vezetők felterjesztették tervezetüket a kultuszminisztériumba.

6

9 Sajnálatosan, a kérdést a háború kitörése következtében elnapolta a kormány.

7

0 Ám 54 Greisingerné Kerecsényi Ilona: Hans Dorn és a feminizmus. Feminista elmélkedés egy cikk nyomán. Befejező közlemény. = Vvm. 1908. december 3. 2. p. 55 Gimnazista kisasszonyok vizsgája. = Vvm. 1904. június 26. 6. p. 56 A tennis társaság estélye. = Vvm. 1907. július 11. 5. p. 57 A tenniszverseny eredménye. = Vvm. 1909. augusztus 24. 4. p. 58 A szombathelyi festőiskolában. = Vvm. 1908. augusztus 9. 8. p. Faragó és Sass képkiállítása. A növendékek portréi. = Vvm. 1908. október 7. 2-3. p. 59 Kinevezések a gyermekmenhelyen. = Vvm. 1912. március 8. 4. p. 60 Nőtisztviselők közgyűlése. = Vvm. 1912. április 20. 4. p. 61 A nőszövetség vasmegyei programja. Megalakultak a szakosztályok. = Vvm. 1914. május 6. 6-7. p. 62 A modern leánynevelésről. = Vvm. 1908. március 18. 2. p. 63 A polgári iskolai tanárok gyűlése. = Vvm. 1908. október 20. 7. p. 64 G.K.I [Greisingerné Kerecsényi Ilona]: Egy szó a leányiskolák ügyében. = Vvm. 1912. március 3.1-2. p. 65 Nőtisztviselők a nőképzésért. Hároméves kereskedelmi tanfolyam. = Vvm. 1912. április 20. 2. p. 66 Az iskolaszék a nőnevelésről. = Vvm. 1912. február 28. 1-2. p. Továbbá: ÉHEN 2006. 61-63. 67 Polgári iskolai tanárok gyűlése. A sopron-vasmegyei kör közgyűlése. = Vvm. 1909. október 24. 7-8. p. 68 Felolvasóest a feministáknál. Kiskos István a leányoktatásról. = Vvm. 1914. március 22. 8-9. p. A leánygimnáziumért. = Vvm. 1914. május 12. 4-5. p. Leánygimnázium Szombathelyen. = Vvm. 1914. május 15. 8. p. 69 Leánygimnázium Szombathelyen. Felterjesztették a tervezetet a kultuszminisztériumba. = Vvm. 1914. május 6. 5. p. 70 A leánygimnázium. = Vvm. 1914. augusztus 22. 4. p. 372