Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „HALLJUK GREISINGERNÉT!"
KELBERT Krisztina 1908-tól a köztisztviselőnőkre - telefonos és postáskisasszonyokra - is kiterjesztette. A Bédy-Schwimmer Róza, majd Gergely Janka elnökletével működő egyesület tagjait ingyenes állásközvetítéssel, a munkaképteleneket segélyezéssel támogatta, a dolgozni kényszerülő nők számára pedig - a kereskedelmi szakoktatás hiányait pótolandó - szaktanfolyamokat (könyvvitel, magyar, angol, német, gyors- és gépírás) indított. Az egyesület a századforduló választójogi mozgalmaiba is bekapcsolódott (BURUCS 1993.15-18). 1904-ben ebből a szervezetből vált ki a Feministák Egyesülete. Az 1900-as évek közepétől a nőtisztviselők - pozícióik megerősítésére és szándékaik kiterjesztésére - megkezdték vidéki fiókszervezeteik kiépítését, amelynek eredményeképp 1907-ben a vasi megyeszékhelyen megalakult a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete. Greisingerné második életpályaszakasza a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének létrejöttétől, azaz 1907-től az I. világháború kitöréséig tartó időintervallumban határozható meg. Munkássága ezen időszakának fő jellemzője a konvencionális tevékenységi területek visszaszorulása és az egyesületi keretek közt történő tudatos, határátlépéssel járó útmutatás. A korábbról továbbvitt hagyományos terek ebben az időszakban Greisingerné életében két fontos tényezővel egészültek ki. Egyrészt a vallási szférával, azaz a Protestáns Nőegyletben végzett alapfeladatokkal. Pontosabban a protestáns egyházközség szegényeinek, szegény iskolás gyermekeinek segélyezésével, valamint a protestáns öntudatnak a nők körében való ápolásával és fejlesztésével bővült. 3 5 Mindez tulajdonképp megfelelt a református egyház által kijelölt, elfogadott női munkáknak, s a múltban a református nagyasszonyok által képviselt normáknak. Másrészt a Magyar Gyermektanulmányi Társaság szombathelyi fiókjában vállalt választmányi tagság jelentett új színfoltot a pedagógus Greisingerné életében az 1910-es években. 36 A Társaság célja volt a gyermektanulmányozás tudományos művelése, a társadalom érdeklődésének felkeltése a gyermekek fejlődési sajátosságainak megismerése és eredményes oktatása érdekében. Ugyanakkor a tehetségkutatás, a pályaválasztás, a gyermekirodalom, illetve a szociálpedagógia kérdéseinek vizsgálata és minél szélesebb gyakorlati megvalósítása állt érdeklődése középpontjában. Ez a tevékenység Greisingerné oktatási-nevelési munkájába illeszkedett, annak mintegy reform kiegészítése volt. A határon túli területeknek azonban jóval nagyobb tematikus bővülése és mennyiségi növekedése mutatkozott az időszakban, amelynek fő oka a nőmozgalmak „individualista modernista" irányzatához ( ZIMMERMANN 1999. 37) való csatlakozásban, azaz a Nőtisztviselők Országos Egyesülete által meghatározott alapfeladatok felvállalásában keresendő, amelyek magukban foglalták a magán- és köztisztviselőként dolgozó nők érdekvédelmét, valamint a nők kulturális, oktatási, politikai és emberi jogaiért folyó harc valamennyi elemét (KÉRI 2008: 83). 37 Greisingerné az 1907-ben megalakult Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete agilis elnökeként - Trombitás Erzsébet titkárral, a budapesti feministák kiküldöttjével 38 karöltve - törekedett ezen feladatok megvalósítására. 3 9 A nők művelődéshez, szórakozáshoz, kulturális önkifejezéshez való jogának kiterjesztése érdekében továbbra is folytatta műkedvelői színjátszó és rendezői tevékenységét, amelynek csúcspontja az 1910-ben bemutatott - még Schwimmer Róza New York-i irathagyatékában is felbukkanó (KERESZTY 2011a 10-11) - Hogyan kaptak a nők választójogot? című darab, amely nagyszerűen reprezentálja egymással párhuzamos síkokon való tevékenységét, hisz a színmű a Rongyos Egylet karitatív pénzgyűjtését szolgálta, ugyanakkor feminista propagandaként is funkcionált, hisz a nők művelődési és politikai jogaiért való küzdelem volt a központi témája. 40 Ugyanakkor Greisingerné a Nőtisztviselők Egyesületének színvonalas estélyein, társas teadélutánjain is törekedett a nők kulturális látókörének, műveltségének szélesítésére. Ezt szolgálták a különböző koncertek, előadások, 35 Protestáns nők egyesülete. = Vvm. 1905. március 19. 6. p. A protestáns nőegylet alakuló ülése. = Vvm. 1905. október 29. 5. p. Protestánsok gyűlése. Új nőegylet. Új iskola. = Vvm. 1909. március 9. 1-2. p. Protestáns nőegylet Szombathelyen. Alakuló közgyűlés a templomban. = Vvm. 1909. június 15. 2-3. p. 36 Társadalmi munka. Gyermektanulmányi társaság Szombathelyen. = Vvm. 1913. január 26. 1-2. p. 37 A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének Alapszabálya. MNL VaML IV/440. 27. doboz, 192. sz. 38 Vidéki szervezkedés. = A Nő és a Társadalom (továbbiakban: NT.) 1907. október 1. évf. 10. sz. 176. p. Trombitás Erzsi 1912-ig volt Greisinger Ottóné társa a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének vezetésében, amikor is ellenőri kinevezést kapott a debreceni magyar királyi gyermekmenhelyhez. Lásd erről: Trombitás Erzsi kinevezése. = Vvm. 1912. január 24. 5. p. 39 Nőtisztviselők egyesülete Szombathelyen. Szervezkednek a nők is. Szórakoztató előadás és állásközvetítés. = Vvm. 1907. október 16. 2. p. Szombathelyi nőtisztviselők egyesülete. Az alakuló értekezlet. Szervezkednek a nők is. = Vvm. 1907. október 22. 3-4. p. 40 A Robinsonok Barátságból és Elogyan kapták meg a nők a választói jogot? Három felvonásos az Arénában. = Vvm. 1910. szeptember 28. 3-4. p. 370
