Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „HALLJUK GREISINGERNÉT!"

KELBERT Krisztina 1848-1849-es szabadságharc, amelyben szűkebb családjából hárman veszítették életüket, az azt követő megtorlások, majd a kiegyezés korszaka a haza szolgálatába állította. Hazafias verseket írt, amelyek Vas Gereben tetszését is elnyerték. A teológiai tanulmányok befejeztével visszatért Körmendre, ahol az egyházi iskolában tanítóként, kántorként dolgozott. 1865-től a körmendi református gyülekezet rendes lelkészévé választották. Nevéhez a Rába-parti városban számos nagyszabású reform - az iskolai épületegyüttes (tantermek, gyülekezeti terem, tanítói lakás) építésének befejező munkálatai, a könyvtár és olvasókör létrehozása - fűződött. A visszaemlékezők tanúsága szerint megrögzötten küzdött az 1859-es Protestáns pátens ellen és a protestánsokat sújtó rendelkezésekkel szemben. Kerecsényi Ilona édesanyja, Mozgay Franciska, az őrségi református egyházmegye esperesének leánya volt. Ilona és 3 testvére ebben a mélyen református családi környezetben, ebben az újító, közösségért felelősséget vállaló, s azt kitartással irányító és jobbító szellemben nevelkedett. Minden bizonnyal ez a kulturális és szociális tőke is hozzájárult ahhoz, hogy valamennyi gyermek értelmiségi pályára került, s egy folytonos küzdelmekkel járó életpályamodellt választott annak érdekében, hogy az örökül kapott szellemi értékeket egy magasabb szinten reprodukálhassa. Ilona öccse, Zoltán dabi református lelkész, majd a solti egyházmegye esperese lett.

3 Margit a Szombathelyi városi polgári leányiskola kézimunka-tanárnőjeként dolgozott 1908-tól csaknem két évtizedig (PÁLFFY 1909. 31, GELENCZEY MIHÁLTZ 1925. 8). Gizella pedig a Fiumei Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskolában tanított matematika-természettudomány szakon.

4 Ilona 1877 és 1880. között végezte tanulmányait a Kasztner Janka által vezetett, 3 éves Győri Magyar Királyi Állami Tanítónőképző Intézetben. Majd ennek abszolválása után, 1880-ban felvételt nyert a Zirzen Janka irányítása alatt álló Budapesti Polgári Iskolai Tanítónőképzőbe, s itt végzett 1883-ban mennyiség és természettudomány szakcsoportban.

5 Anyanyelvén kívül németül (PÁLFFY 1904. 12) és franciául beszélt, később az angol nyelvet is elsajátította.

6 A két neves igazgatónő iskolateremtő, nőnevelő, ambiciózus tevékenysége minden bizonnyal hatással volt Ilona későbbi tevékenységére, aki feltehetőleg ebben a miliőben szívhatta magába nevelőinek híres ars poeticáját: „Aki csak annyit tesz, mint amennyi a kötelessége: az szolga!" (KOVÁTSNÉ NÉMETH 2008. 64-66) A következőkben idő és tér grafikonján, azaz kronologikus sorrendben, 4 időintervallumban szeretném bemutatni Ilona tevékenységét, méghozzá elkülönítve a hagyományos területeken végzett munkálkodását és a falakon, határokon túli aktivitását, felrajzolva ezzel összetett munkásságának pályaívét. A MUNKAVÁLLALÁSTÓL A NŐTISZTVISELŐK EGYESÜLETÉNEK MEGALAPÍTÁSÁIG (1883-1907) Az 1880-as évek elején - Ilona pályájának kezdetekor a nők oktatása, hivatása és munkába állása gyakran képezte vita tárgyát. Általánosságban akként vélekedtek a kortársak, hogy a nőt bár elvben megilleti a tanulás és a munkavállalás lehetősége, ennek ellenére feltétlenül meg kell, maradjon női hivatása mellett, azaz be kell töltenie a „családi élet konzerválója", a háztartást vezető és gyermekeit nevelő háziasszony szerepét (KÉRI 2008. 47-48). Amint rövidesen láthatóvá válik, a dualizmus kezdeti időszakában Ilona tevékenysége túlnyomórészt ezt az elfogadott kettősséget hordozta magában. A bevett, hagyományos terekben végzett aktivitását a tanári pálya kezdete, a családalapítás és a karitatív, hazafias egyesületekben vállalt szerepei jellemezték. Tanári működését 1883. augusztus 24-től - a 27718. számú miniszteri rendelet értelmében (PÁLFFY 1884. 5) - kezdte meg a Szombathelyi Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskolában (2. kép) mennyiség- és természettudományi tárgyak tanáraként.

7 1897-ben beválasztották a városi iskolaszékbe, ahol a polgári leányiskola érdekeit képviselte

8 (PÁLFFY 1897. 11, 1898. 13). Folyamatosan küzdött, írt és érvelt - helyi és minisztériumi szinten - a polgári leányiskola elmaradott, zsúfolt és egészségtelen 3 Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet Kerecsényi Józsefnek, amiért a családi emlékezetben megőrzött információkat rendelkezésemre bocsátotta Kerecsényi János és Kerecsényi Zoltán lelkészekről. 4 Áthelyezett tanárnő. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.) 1904. szeptember 24. 2. p. 5 MNL VaML VIII-107/18 A Szombathelyi községi polgári leányiskola iratai 1896-1905. Greisinger Ottóné 1903. augusztus 24-én kelt adatlapja. 6 A szombathelyi erdei iskola. Amerika elismerése Szombathelynek. = Vvm. 1914. március 15. 7. p. 7 MNL VaML VIII-107/18 A Szombathelyi községi polgári leányiskola iratai 1896-1905. Greisinger Ottóné 1903. augusztus 24-én kelt adatlapja. 8 Városi iskolaszék ülése. = Vvm. 1897. február 23. 5. p. 366