Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

NÉPRAJZ - M. KOZÁR Mária: A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEMÉNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ LEHETŐSÉGEI: A RÖNKHÚZÁS PÉLDÁJA NYOMÁN

M. KOZÁR Mária A magyarországi szlovének a magyarországi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe küldhetik be jelöléseiket. Az eddig regisztrált elemek közül az első a népművészet mestereit jegyzi.

6 Köztük van az utolsó magyarországi szlovén fazekas, az orfalui születésű és Kétvölgyön működött Doncsecz Károly (1918-2002) is, aki 1984-ben lett a népművészet mestere. így elmondhatjuk, hogy a magyarországi szlovének már képviseltetik magukat a magyarországi kulturális örökség nemzeti jegyzékében. A szlovéniai szellemi kulturális örökség nyilvántartásába is belekerülhetnek jellegzetes örökségelemeik, de Szlovénia nem kérheti, hogy az UNESCO az emberiség szellemi kulturális öröksége részévé fogadja. A magyarországi szlovének a 2011. évi szentgotthárdi tanácskozáson a magyarországi szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe javasolták jelölni: - a magyarországi szlovén nyelvjárást, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját (népköltészet) - a nagyszombati durrogtatást (mint élő örökséget) - a harangütést (ami jellegzetesen szlovén szokás temetéskor) - mint feleleveníthető örökséget - a rönkhúzást - mint határon átnyúló örökségelemet Ezek nemzedékeken át öröklődő szokások, az archaikus szlovén nyelvjárásuk pedig a szellemi kulturális örökség hordozója. A 2011. évi szentgotthárdi tanácskozás résztvevői is felvetették, hogy Szlovénia, Ausztria és Magyarország közösen jelölhetné a kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, majd az UNESCO felé a rönkhúzás határon átnyúló szokásának felvételét az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Utoljára a Magyarországi Szlovének Szövetsége szervezett nagyszabású rönkhúzást 2003-ban Szentgotthárdon. Azon a diaszpórában élő magyarországi szlovének és a muravidéki szlovének is részt vettek. Erről a rönkhúzásról felvételt készített a Magyar Televízió szlovén magazinja. Az Országos Szlovén Önkormányzat 2014 farsangján rönkhúzást szervez Felsőszölnökön, a helyi és a többi hat szlovén településen, illetve a Magyarországon diaszpórában élő szlovének, valamint a szomszédos muravidéki falvak lakosainak részvételével (150 szereplővel). Az esemény dokumentálásával és a jelölési adatlap kitöltésével az Országos Szlovén Önkormányzat a többi magyarországi szlovén szervezettel közösen benyújthatná a rönkhúzás szokásának jelölését a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az örökségelem megfelel a felvétel kritériumainak. Olyan szokás, amelyet a magyarországi szlovének közössége kulturális örökségének részeként elismer. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódik (az elmúlt száz évben 20 alkalommal szervezték meg farsang idején, amikor senki nem házasodott a faluban). A magyar, szlovén és osztrák kutatók megállapításai szerint a rönkhúzásban (tőkehúzás, tuskóhúzás, fahúzás 6. kép. Nagyszombati durrogtatás Felsőszölnökön (Fotó: M. Kozár Mária 1985) Bild. 6. reuerkörper am Karsamstag Irt relsőszölnök (roto: Mária M. Kozár 1985) 5. kép. Harangütés temetéskor (Fotó: M. Kozár Mária, Felsőszölnök, 1976) Bild. 5. Glockenschlag bei einer Beerdigung (roto: Mária M. Kozár, relsőszölnök, 1976) 6 A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 324