Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

NÉPRAJZ - M. KOZÁR Mária: A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEMÉNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ LEHETŐSÉGEI: A RÖNKHÚZÁS PÉLDÁJA NYOMÁN

M. KOZÁR Mária számbavételében, megőrzésében, továbbadásában és közismertté tételében. Az átörökítés folyamatában jelentős szerepet vállalnak az oktatási-nevelési intézmények. Az óvodák, amelyekben szlovén nyelvű foglalkozások is vannak, valamint a felsőszölnöki és az apátistvánfalvi kétnyelvű általános iskola. A szentgotthárdi általános és középiskolák szlovéntanárai is továbbadják a szlovén örökségelemeket a szlovén nyelv és irodalom, valamint szlovén népismeret órákon. A határon átnyúló együttműködés a szellemi kulturális örökség védelme érdekében a szlovéneknél már jó ideje működik, mivel az énekkarok és néptánccsoportok mentorai a szomszédos Muravidékről járnak át a Szentgotthárd környéki szlovénekhez. 2. ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZLOVÉNIÁBAN Szlovénia 2008-ban csatlakozott az UNESCO konvenciójához. A szlovéniai kulturális örökség védelméről szóló törvény (Zakón o varstvu kulturne dediscine) „a nem tárgyi, vagyis szellemi örökség" helyett „az élő kulturális örökség" elnevezést használja. Szlovéniában „az élő kulturális örökség" elemei „azok a múltból örökölt javak, amelyeket a szlovének, az olasz és a magyar nemzetiséghez, valamint a roma közösségekhez tartozók, illetve a Szlovén Köztársaság többi állampolgára mint saját értékének, identitásának, vallási és egyéb meggyőződésének, tudásának és hagyományának kifejezőjeként határoz meg. Figyelembe veszi a szlovén szellemi örökség jellegzetességeit és a szakirodalomban használt szakkifejezéseket." A szellemi kulturális örökségelemeket Szlovéniában is az UNESCO által meghatározott öt kategóriába sorolják: a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját (SLO: szájhagyomány és népköltészet) b) előadóművészetek (SLO: előadások és jelenetek) c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események (SLO: szokások) d) hagyományos kézművesség (SLO: gazdálkodással és kézművességgel kapcsolatos tudás) e) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok (SLO: a környezettel kapcsolatos tudás)

1 Az élő örökség nemzeti jegyzékének létrehozásáért és folyamatos fejlesztéséért a szlovén kulturális minisztériumban létrehozott Kulturális Örökség Igazgatósága mellett az Élő kulturális örökség védelmének koordinátora gondoskodik. 2008 és 2011 között a koordinátori feladatokat a Szlovén Néprajzi Intézet látta el. 2011-től a koordinációt a Szlovén Néprajzi Múzeum vette át. A jelölés feltételei megegyeznek az UNESCO által előírt feltételekkel. A kulturális örökség nemzeti jegyzéke (Nacionalni register kulturne dediscine) Szlovéniában jelenleg 18 elemet tartalmaz, köztük a muravidéki rönkhúzást.

2 A határon túli szlovének elemei ebbe a jegyzékbe nem kerülhetnek bele, de felvehetők a Szellemi kulturális örökség jegyzékébe (Seznam nesnovne dediscine), ami a magyarországi „szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok és tevékenységek nemzeti nyilvántartás"ának felel meg. Ebben a jegyzékben 2008 és 2011 között több mint 300 elemet regisztráltak Szlovéniában. Mindegyikhez készült irodalomjegyzék (több mint 400 bibliográfiai egységgel). A jelölő lehetett egyén, csoport, szakember vagy intézmény. A koordinátor feladata, hogy a jelölés alapján a jelölési adatlapot szakszerűen kitöltse saját maga vagy az illetékes szakemberek bevonásával, s irodalomjegyzékkel, fotókkal, videofelvétellel ellássa. A kulturális örökség nemzeti jegyzékébe a jelöléseket a koordinátor munkacsoportja (bizottsága) fogadja el és veszi fel. A nemzeti jegyzékben szereplő kulturális örökségelem ezután kormányhatározattal lehet „Az élő örökség mesterműve". Ezt eddig három elem kapta meg.

3 A nemzeti jegyzékben szereplő kulturális örökségelemekkel lehet nevezi az UNESCO-hoz, azért hogy az az emberiség szellemi kulturális örökségének is részévé váljon. 1 Szlovéniában az e) és a d) pontokat felcserélték. 2 http://www.nesnovnadediscina.si/ 3 1. A skofjalokai passiójáték, mert az eredeti szövegkönyv alapján örökíti át évről évre az eredeti helyszínen (a város középkori belvárosában) és az eredeti időpontban (böjt és húsvét idején) a misztériumjátékot. Order dedoring the Skótja Loka Passion Play a living masterpiece of national importance. 2. A ljubnói virágvasárnapi figurális sütemények készítése. 2012-ben jelölték, 2013-ban kormányhatározat „élő mesterműnek" nyilvánította. Order dedoring manufacturing Palm Sunday bundles in Ljubno a living masterpiece of national importance. 3. A hagyományos módon készült krajnai kolbászt 2012-ben jelölték, 2013-ban kormányhatározat „élő mesterműnek" nyilvánította. Order declaring traditional making oí the Kranjsko sausage a living masterpiece of national importance, http://www.zkds.si/?q=node/71 322