Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 243-277 Sárvár-Faképi-dúlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga. Adatok a fogaskerékminta Vas megyei megjelenéséhez (24. kép 2). Valamennyi palack álló, lekerekített peremű. Két esetben megfigyelhető a szűk nyakkiképzés. A kiegészíthető palack nyakát négy borda díszíti, a vállán hullámvonal, alatta az edény egész testét csigavonal borítja. 1 5 A megye területéről viszonylag kevés palackot ismerünk. A tárgytípus nem csak kisebb településrészletek, hanem a 2,2 hektáron feltárt Celldömölk-Alsó-dűlő (PAP s.a.) anyagában sem található meg. A Faképi-dűlőről most megismert darabok részletes értékelését közelebbi párhuzamok híján nehezen tudom elvégezni. A töredékek datálásához a velük együtt előkerült kora Árpádkori leletanyag nyújt segítséget. Vas megye 9-10. századi településeinek anyagában palackhoz tartozó töredéket nem találtam, 1 6 a tárgytípus elsőként a kora Árpád-kori leletek közt különíthető el. A közelből ismerünk természettudományos vizsgálattal a 10-11. század fordulójára datálható palackot; a történelmi Zala megyéhez tartozó Lendva (Lendava, Szlovénia) határában olyan, fogaskerékmintával díszített, tölcséresen kiszélesedő szájú, szűkülő nyakú palack került elő (KERMAN 2008. 85, 43.), amely a környezetéből származó faszénminta alapján a 10. század végére, 11. század elejére 1 7 tehető (KERMAN 2008. 86). A polírozott felületű palackok kapcsán írt munkájában Takács Miklós szintén említ érvet a tárgytípus 10-11. századi előfordulása mellett (TAKÁCS 2000. 31), azonban a legtöbb ismert adat amellett szól, hogy a polírozott palackok a 11/12. század fordulója után tűnnek fel gyakrabban a nyugat-dunántúli települések leletanyagában (TAKÁCS 2000. 32). A 10-11. századi cseréppalackok legújabb ismert adatainak térképre vitele alapján az egész Kárpát-medencében ritka (Id. TAKÁCS 2012b 494) edénytípus ebben az időszakban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon látszik jellemzőbbnek (TAKÁCS 2012b 422). Vas megye kora Árpád-kori leletei közt az 559. gödör palackjának (14. kép) két formai párhuzamát ismerem; a Savaria Múzeum Középkori Gyűjteményéből egy igen hasonló szombathelyi edényt, valamint egy Szombathely-Zanatról 1 8 (Zanat 1. lelőhely) származó bordázott palackperemet. Szintén Szombathely határából, a hajdani Herény falu mellett egy 13-14. századi, hasonló formájú és díszítésű palack ismert (PAP 2004. 16. t. 1). A Faképi-dűlőről megismert palackok formája, díszítése és peremkiképzése nem idegen a kora Árpád-kori darabokétól, távolabbi formai párhuzamaik a Kisalföldről (TAKÁCS 1996a Abb. 17) ismertek, ahol a leggyakoribb a kihasasodó (TAKÁCS 1993b 216-217, TAKÁCS 1996a 175, TAKÁCS - PASZTERNÁK 2000. 269), tojásdad testű palackforma. FAZEKAK A kerámiaanyag zömét adó fazekak mennyisége lehetővé teszi részletes statisztikai elemzés elvégzését, amely eredményeinek értelmezéséhez a hasonló módszerrel feldolgozott, Kemenespálfa-Zsombékoson feltárt 9-10. századi (PAP 2012b), illetve a Celldömölk-Alsó-dűlőn (PAP s.a.) megkutatott 10. század végétől a 12. század első harmadáig keltezhető település fazekainak vonatkozó adatai nyújtanak segítséget. ALAPANYAG, SOVÁNYÍTÁS, ÉGETÉS, TECHNIKA A lelőhelyről származó kora Árpád-kori fazekak többsége (1136 db, 98,36%) vörös alapszínű, és a neutrális égetés 1 9 következtében vörös, barna, fekete és szürkésfekete foltos. A cserépbográcsoknál említett narancssárga színű (11. kép 4) fazékoldalak (3 db, 0,26%) mellett jellegzetesek a sárgásfehér színű töredékek (16 db, 1,38%). Az utóbbiak közül 3 perem, 1 nyak- (16. kép 4.), 11 oldalés 1 aljtöredék. A két anyagtípus lelőhelyenként változó, a most leírthoz hasonló arányban mutatható ki más vasi lelőhelyek Karoling- és Árpád-kori anyagában. A fazekak készítéséhez felhasznált alapanyag a szabad szemmel elkülöníthető anyagok közül különböző minőségű homokot (1155 db, 100%), apró kavicsot (1155 db, 15 Pátm.: 8,5 Fátm.: 11,2 cm. M: 30,7 cm. 16 Földrajzilag legközelebb Zalavár 9. századi rétegeiből ismert frank palack (PARÁDI 1955. 145). Ugyanitt, a kápolna körüli temető kútjában kisméretű, zömök, vállán több sorban erőteljes beböködéssel vagy fogaskerékmintával, hasán csigavonalas bekarcolással díszített kora Árpád-kori palack is származik (Cs. Sós 1954. 2. kép 7, Cs. Sós 1963. XCIII. 12). 17 SE 589. BP 1006 + 0,0 2. ? AD 982-1042. A vizsgált minta 83,1 %-os valószínűséggel datálható 982 és 1042 közé (KERMAN 2008. 86). 18 A hivatkozás lehetőségét köszönöm az ásatást vezető dr. Kiss Gábornak és a lelőhely anyagát feldolgozó Skriba Péternek. 19 Redukált égetésű darabot a fazékanyagban egyáltalán nem találtam, a lelőhely egyetlen, az égetés során redukálódott darabja a 668. objektumból származó palackperem. A perem belső oldalán fogaskerékmintával díszített töredék (20. kép 1) valószínűleg az égetés előtt vagy annak során deformálódott. 247
