Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - SZILÁGYI Magdolna: VÁROSOK, UTAK, KERESKEDELEM

SZILÁGYI Magdolna Rekonstruált útszakasz Útadatok Források Rekonstruált útszakasz Jelleg Említés Irány Keltezés Kiadás Vasvár - Egerszeg magna via Vasvár Győrvár 1334 UB IV. 175 Vasvár - Egerszeg via magna Győrvár n.a. 1266 Kiss - Zágorhidi 2011. 634 Vasvár - Egerszeg via magna terra Pazaka n.a. 1275 Zala vm. I. 77 Vasvár - Szentgotthárd via Vasvár Szentgotthárd 1217 UB I. 73 Vasvár - Szentgotthárd publica via Döröske n.a. 1292 UB II. 271 1. táblázat. A Vasvár környéki regionális utak okleveles adatai a 14. század közepéig Table 1. Charter evidence on regional roads around Vasvár to the mid-fourteenth century Erről az útról a sárvári, ikervári, rumi, hídvégi, és körmendi folyóátkelőkön keresztül lehetett elérni a Rába túlsó partján futó Sárvár-Körmend utat (ZÁGORHIDI 1996. 389-397. 389-390; Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 107). (1-2. kép) Az Ausztriába, illetve Stájerországon át Itáliába tartó nagy kereskedelemi útvonalakon lebonyolított kereskedelembe bekapcsolódva a vasvári polgárok megfelelő gazdasági potenciállal rendelkeztek ahhoz, hogy egy koldulórendet is el tudjanak tartani (FÜGEDI 1981. 57-88. 73-75; KUBINYI 2000. 14, 20), - igaz, ehhez kezdetben szükség volt a király, majd a környékbeli nemesi családok adományaira is (ZÁGORHIDI 1999b. 42-50. 47). Feltehetően valamikor az 1240-es években telepíthette le IV. Béla király a domonkos szerzeteseket az ispáni vár suburbiumé

ban, ahol az 1250-60-as években megépült a rendházuk és az ehhez tartozó templom (HARIS 1994. 197-233. 198-200, 216; ZÁGORHIDI 1999a. 61-69. 65; HARIS - Ivicsics 2002. 541-565. 541-545). A távolsági kereskedelem szempontjából fontos még megemlítenünk a kereskedelmi tevékenységet folytató zsidó lakosokat is, akiknek jelenlétére már az Árpád-korból vannak adataink Vasváron (SZENDE 1996. 141-166. 155). Kárpótlásul a német támadások során elszenvedett súlyos vesztségekért, IV. László király 1279-ben kiváltságokat adományozott a vasvári vendégtelepeseknek (.hospites... de Castroferreo).

7 A privilégiumlevél több pontban érintett kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket. Felmentette a vasvári bospeseket a harmincad fizetése alól (in nullo locorum regni nostrl tricesimam... solvere teneantur), amennyiben áruikat nem az ország határain túlról hozták be. Megtiltotta továbbá, hogy a vasvári vendégektől Vas és Zala megye területén bárki vámot szedjen (ubi tributo in Zaladiensi et Castrlferrei reclpi consueverunt, nullum tributum ab eisdem hospitibus exigatur). A fenti két rendelkezés a vasvári hospesek gazdasági gyarapodását volt hivatott szolgálni azáltal, hogy növelte a kereskedelmi tevékenységükből származó hasznot, ami - a vámmentesség területi korlátozása alapján - Vas és Zala megye területére terjedt ki (vö. BÁNDI 1987. 13; FÜGEDI 1961. 17-107. 39). A fentieken túl a privilégium megerősítette a már meglévő vasvári vásárt és vámmentességet biztosított az oda érkező kereskedőknek (in foro eodem de mercimoniis eorum nullum tributum solvere teneantur). Ezzel a király a vasvári piac forgalmát igyekezte fellendíteni, ahol - a kiváltságlevél adatai alapján - idegen kereskedők (mercatores extronei) is megfordultak. KÖRMEND Körmend nevének első említése (villa Curmend) Pál fehérvári ispán ítéletlevelében maradt ránk 1238-ból (UB I. 183). A várost nem sokkal ezt megelőzően alapíthatta IV. Béla király. Körmend középkori topográfiája tervszerű kialakításra utal (3. kép).

8 A 17-18. századi térképek által ábrázolt ötszög alakú városalaprajz a párhuzamos utcákkal és a négyzetes piactérrel az alapított városokra jellemző szabályosságot mutat (TÓTH 1979. 643-658. 643, 657, 2. kép). A piactér északkeleti sarkában állt a négy saroktornyos vár, amelyet Kőszegi Henrik fia,János építhetett a korábbi torony helyén (1269: turris... in villa Kurmend, UB I. 365). A várost feltehetően 7 Az eredeti kiadás a 19. század végén elveszett. Átírta és megerősítette Károly Róbert (1336), Nagy Lajos (1379), és Zsigmond király (1425). Regeszta: RA II/2-3. 239. 2973. sz. Legújabb kiadásai: UB II. 131-133; EFHU III/2. 71-72; ZÁOORHIDI 1995. 7-13. 11-12. 8 Körmend középkori topográfiáját Tóth István György rekonstruálta 17-18. századi kartográfiai adatok alapján (TÓTH 1979. 643-658). 226