Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - NYERGES Anita: A SZOMBATHELYI JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT ORTOGONÁLIS ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK FALFESTMÉNYEI

NYERGES Anita 3. kép. A IV. századi helytartói palota rekonstrukciós rajza (Hajnóczi Gyula munkája, Buocz Terézia 1995. 3. kép) Bild. 3. Rekonstruktionszeichnung des Stadthalterpalastes aus dem tV. Jahrhundert (Terézia Buocz 1995. Bild. 3.) a falon. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, helytartói palota, szentély), azonban a nagyobb magánházak falainak festése is gyakran előfordult. Nemcsak az épületek belső terei, hanem bizonyos esetekben a külső falfelületek is díszítésre kerültek (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 133). Az első beleltározott falfestménydarabok a mai Járdányi Paulovics István Romkert területén végzett feltárások során kerültek elő 1937-től kezdődően (Buocz 1967. 31). Az 1970-es években a romkerti ásatások során további jelentős mennyiségű anyag került feltárásra, ezek esetleges megtisztításán vagy leltározásán kívül nem történt kísérlet sem a festékanyagok meghatározására, sem a motívumvilág feldolgozására (Eoőcs 2006. 427-434. 427). Buocz Teréziának „A Püspökkert - Romkert falfestményei Savarióbon" címmel hangzott el előadása 1998-ban, a Komáromban megrendezett nemzetközi falfestészeti konferencián.

5 Szentléleky Tihamér röviden említést tett és pár képet közölt a falfestményekről a Savaria című folyóirat 1991-es kötetében (SZENTLÉLEKY 1991. 27-38), és elhangzott egy előadása „Római kori falfestmények sorsa, fenntartása, valamint bemutatása a savariai császári palotában" címmel 1999-ben, a Veszprémben megrendezett nemzetközi falfestészeti konferencián.

6 2001-ben a „Mennyezet- és boltozatfestészet az ókorban" témakörben rendezett A.I.P.M.A. VIII. nemzetközi kollokviumán

7 Buocz Terézia posztert állított ki a Járdányi Paulovics István Romkert római kori falfestményeiről (PÓCZY - P. HAJMÁSI 2004. 49-61. 56). Szombathelyen a Járdányi Paulovics István Romkertben található a késő császárkori helytartói palota, amelyet a Kr. u. IV. század elején kibővítettek az uralkodói fogadóteremmel (aula palatlna) (Kiss 2002. 48-53. 52), valamint az előzőekben már említett oktogonális, peristyliumma\ körülvett, falfestményekkel és mozaikkal díszített épületcsoporttal (3. kép). A folyosó homlokzata könyöklős falnyílásokkal nézett az udvar felé. A folyosó belső és udvar felé eső külső falát falfestményekkel díszítették, padozatát terrazzo fedte (SZENTLÉLEKY 1991. 27-38. 33). Az épület folyosója egy városi lakóház peristyllumához épült a Kr. u. III. század elején. A folyosó falait már ekkor, ebben az első periódusban is falfestmények díszítették (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 135). A folyosó az udvar felé pillérekkel tagoltan nyitott volt, s a nyugati oldalán a déli és északi sarkon egy 5,40 x 5,40 méter belterületű sarokhelyiség állt. E helyiségek nyugati falai, az egykori városfal vonulatának felelnek meg. A 33 x 36 méteres peristyllumos tér folyosója egykor fedett volt, míg maga az udvarrész nyitott (SZENTLÉLEKY 1991. 27-38. 29). A korábbi peristyllumos udvar középtengelyében egy 12 méter széles nyolcszögű épületet emeltek, amelyhez négy oldalról egy-egy négyszögletes helyiség csatlakozott, amelyekhez oldalirányból egy-egy hat-, vagy nyolcszögletes helyiség kapcsolódott. A nyugati négyszögletes helyiség padlóját mozaik borította (SZENTLÉLEKY 1991. 27-38. 33. 36). Az épület minden bizonnyal évszázadokon át használatban maradt, hiszen a IX. századi frank vár, majd a középkori magyar kerekvár is köré épült (Kiss 2002. 48-53. 52). A festett vakolatok a centrális, karéjos épületegyüttes külső falfelületein, valamint az udvart határoló falszakaszokon vannak. A freskódekoráció színes márványlapokból álló falburkolatot imitált (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 135). A nyolcszögletű épület falfelületein 80 cm-es magasságig a rózsaszín, márványutánzatú festés, tagolások nélkül fut körbe. Ezt követően még további 120 cm magasan keretezett mezőkre osztották a felületet. Mivel az újkori beépítés (vagy már a középkori) 5 BORHY László (szerk.): A római kori falfestészet Pannoniában. Nemzetközi konferencia a pannóniai falfestészet problémáiról, Komárom, 1998. május 2. Die römische Wandmalerei in Pannonién. Internationale Fachkonferenz über Probleme der Wandmalerei in Pannonién. Komárom, den 2. Mai 1998. Acta Archaeologica Brigetionensia Ser. 1. Vol. 1. Budapest-Komárom 2000. (VÁRNAINÉ BALOGH 2007. 133-145. 133). 6 K. PALÁGYI Sylvia (szerk.): A kiemeléstől a bemutatásig — De la fouilles á la représentation — Von der Ausgrabung bis zur Präsentation. Nemzetközi kollokvium a római kori falfestményekről - Colloque international pour la peinture murale de l'époque romaine - Internationales Kolloquium über römerzeitliche Wandgemälde. Veszprém 1999.05.17-18. Veszprém 1999-2000. (SZENRÉLEKY 2000. 177-179). 7 BORHY, László (dir.): Plafonds et voütes á l'époque antique. Actes du Vllle Colloque International de l'Association Internationale pour la Peinture Murale Antique (AIPMA), Budapest-Veszprém, 15-19 mai 2001. Budapest 2004. 206