Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre: A SAVARIAI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME

IszTiN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre 1. ábra. A Savaria palota körzet, Járdányi Paulovics István Romkert Bild. 1. Der Savaria Palastbezirk. István Járdányi Paulovics Ruinengarten. feltárásakor talált rétegek és leletek, valamint a fal belső oldalán épült négyszögletes kaputornyok formája miatt nem a 4. században, hanem korábban, a markomannháborúk idején emelték.

5 Akár a pénzhiány, akár a gyorsaság miatti szükséghelyzetben csak kisebb városterületet körbefogó falakat

6 építettek. III. Severus-császárok kora (Kr. u. 194-235): a városfalaknál későbbi épületcsoport keltezhető erre az időszakra, de mivel a késő császárkori palota ráépült, kevés kutatható maradványa maradt. Ez időben a korábbi utcák még használatban voltak. A 2-3. századiak az aulától északra feltárt épületek; egyikük az ott előkerült oltárok miatt lehetségesen Mercur-szentély volt (Buócz 1998. 86-87, Buócz 2003.). IV. Késő császárkor (Kr. u. 3. század vége - 5. század eleje): az utolsó nagy építkezés két szakaszra különíthető el. Legkésőbb ekkor vontak össze több lakótömböt. Az utcákat megszüntették, és egységes épülettömböt hoztak létre. Az építkezést leletekkel és rétegmegfigyeléssel nem lehet keltezni. Mivel utcákat szüntetett meg, és az építkezés városfalak emelésénél későbbi, oka aligha lehet más, mint a tetrarchia-kori tartományátszervezés. A helyválasztás nem véletlen: a városfal miatt itt zsákutcák voltak. Az első fázis a tetrarchia-kori átépítés volt. A második fázisban a nagytermet nyugati és talán déli irányban kibővítették és egy egyhajós aulát hoztak létre. Az aulától északra kiszolgáló helyiségeket, egy fürdőre emlékeztető 5 Kérdés azonban, hogy a 4. században épültek-e nagyobb városterületet körbefogó városfalak? A kérdés jelenleg megválaszolhatatlan. 6 A délnyugati városfalat Sosztarits Ottó tárta fel a Kossuth Lajos utcában: Sosztarits 1994. 188