Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - VIG Károly: GÁYER GYULA ISMERETLEN LEVELE CSIKI ERNŐHÖZ
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 7-10 Szombathely, 2012 VÍG Károly GÁYER GYULA ISMERETLEN LEVELE CSÍKI ERNŐHÖZ A Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Tudománytörténeti Gyűjteményének feldolgozása során, Csiki Ernő levelei között, az 574. szám alatt nyilvántartott irat ismerős kéz írását rejtette. Gáyer Gyula, a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának őre írta a levelet 1931. július 6-én Csiki Ernőnek, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának. A levélben Gáyer Gyula egy Gödörházán, Vas megye déli részén látott „lepke" faji hovatartozása és állatföldrajzi jellemzői után érdeklődik, tetszetős rajzzal illusztrálva kérését (1. ábra). A levelet az alábbiakban szó szerint tesszük közzé. Méltóságos Uram! A túloldali rébuszért szíves bocsánatát kérem. Rajzolótehetségem ugyanis, miként a példa mutatja, minimális. Ezt a lepkét Gödörházán, Vasmegye déli részében láttam. Először egy erdő közelében vetésben, ahol a rozs szárán ült összecsukott állapotban olyanformán, amint a 2. ábra mutatja. Feltűnt a bozontos feje, de különösen a rendkívül hosszú, a lepkével legalább is egyenlő hosszúságú, ív alakban elő reál ló csápja. A szárnyak színe fekete és sárga volt. A hátsó szárnyakon éles fekete és világossárga foltok, az elülsők fekete és sárga recézett. A szárnyak alakja is eléggé sajátszerű volt, de ezt pontosan lerajzolni nem tudtam, mert a lepke hamar elrepült, s az 1. sz. ábra főleg csak a nagyságára meg a csápok alakjára és a fej bozontosságára szolgálhat mintául. Még egyszer láttam ugyané lepkefajt a gödörházi völgy másik oldalán ugyancsak vetésben közel egy erdő széléhez, de ez még hamarább elrepült. Abafi-Aigner könyvében a más kisebb lepkekönyvekben nem találok ilyen lepkét ábrázolva. A Coscinia striata, melyből van egy példány abban a gyűjteményben, melyet Méltóságos Uram szívességéből az itteni múzeum kapott, abban, hogy a felső szárnyak rajzolata recés, az alsóké foltos, hasonlít, de a C. striata sokkal kisebb, színe távolról sem olyan élénk, csápjai mások, nincs meg a bozontos feje. Azt remélem, hogy még az én gyarló vázlatom is elégséges lesz a lepke felismerésére és ezért kérem Méltóságos Uramat, hogy legyen kegyes a nevét s a lepke zoogeographiai jellemzésére vonatkozó adatokat közölni. A lepkét jún. közepén láttam. Hivatalosan voltam ott, s nem volt velem semmi, amibe baj nélkül befoghattam volna. Méltóságos Uram szíves felvilágosítását előre is hálásan köszöni és szíves bocsánatát kéri az adatok gyarlóságáért, igaz tisztelettel dr. Gáyer Gyula Szombathely, Faludi u. 43. 1931. VII. 6. Sajnos, Csiki Ernő válaszlevelét nem ismerjük. Azonban biztosak lehetünk benne, hogy a rövid leírás, és a rajz alapján Csikinek nem okozhatott gondot a faj azonosítása, amely valójában nem lepke, hanem az igazi recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe, a rablópillék (Ascalaphidae) családjába tartozó rablópille, Libelloides macaronius (Scopoli 1763). Ezért az sem meglepő, hogy Gáyer a fajt nem találta Abafi-Aigner Lajos nevezetes lepkéskönyvében (Abafi-Aigner 1907), illetve más, a múzeum könyvtárában megtalálható, kisebb lepkehatározókban. A Gáyer által leginkább hasonlatos vélt faj, a Coscinia striata, mai elfogadott nevén a Spiris striata (Linnaeus, 1758), vagyis a csíkos molyszövő sem igen hasonlít a rablópilléhez. Amint a levél is utal rá, a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tára ebben az időben gazdag lepkegyűjteménnyel rendelkezett, részben dr. Pető Ernő és neje Szegedy Gina, részben éppen Csiki Ernő, a Nemzeti Múzeum igazgatója ajándékozásai nyomán. A gyűjtemény a későbbiek során, a rendszeres fertőtlenítés hiányában elenyészett (Vig és Balogh 2009). 7
