Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MÚZEUMTÖRTÉNET - BALOGH Lajos: „AZ IDŐ A GAZDA MINDENÜTT..."

„Az idő a gazda mindenütt.. sava

Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 443-487 ." A Vasi Múzeumfalu etnobiológiai fejlesztésének eredményei 2009-tól 2012-ig, különös tekintettel az etnobotanikai vonatkozásokra 12. ábra. Dr. Jánossy Andor (1908-1975) Abbildung 12. Dr. Andor Jánossy (1908-1975) Hálózatához (MNVH III. tengely szakosztályi, hálózati program, www.mnvh.eu). Ennek keretei között került sor a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK, korábbi nevén Országos Agrobotanikai Intézet) országjáró körútjának 2012. március 28-i, szombathelyi ismeretátadó rendezvényére: a Savaria Múzeumban dr. Holly László igazgató és Kollár Zsuzsanna osztályvezető „Hagyományos termesztésre alkalmas tájfajták, különös tekintettel Vas megyében gyűjtött helyi populációkra és régi nemesített fajtákra" című előadására, majd a Vasi Múzeumfaluban a dr. Szabó T. Attila által 1996-tól kezdeményezett Beythe- (etnobotanikai) kert dr. Balogh Lajos által tovább vitt népi növényismereti fejlesztése újabb eredményeinek helyszíni bemutatására (BALOGH 2012a). A fenti eseménnyel a szombathelyi Vasi Múzeumfalu etnobiológiai programja újabb állomásához érkezett. A régi gyümölcs- (2010-), majd szőlő-tájfajták (2011-) gyűjteményeinek megalapozását követően a skanzen északnyugati részén „Hajdina-kert" néven

22 fejlesztjük tovább a Beythe-kert lágyszárú táplálék- és haszonnövényeket bemutató területét, rajta a nyugatmagyarországi térségre jellemző, hagyományos termesztésre alkalmas zöldség- és szántóföldi tájfajták,

23 régi nemesített fajták, gyógynövények gyűjteményének kialakításával. Mindezt dr. Jánossy Andor (1908-1975), Szombathely szülötte emlékének szentelve, aki a magyar tájfajták génbanki megőrzésének nemzetközi hírű kezdeményezője, az első magyar és a 2-3. európai génbank megalapítója volt (ANONYMUS 1994, HOLLY 2001) (12. ábra). A rendezvényt követően a NÖDIK-tól megkaptuk a Vasi Múzeumfalu Hajdina-kertjében elvetésre szánt, az elmúlt évtizedekben megyénkben gyűjtött különböző bab-, paprika-, paradicsom-, saláta- és vöröshagyma-tájfajták első magmintáit, amelyek azóta már a szabadban fejlődnek. A NÖDIK és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága közös fajtamegőrző tájkísérleti és bemutató helyén az alábbi táblaszövegen jelzett növények termesztését folytatjuk, illetve tervezzük a lehetőségek szerint az ezzel töredék-munkaidőben foglalkozni tudó Márczi Elvira kertész közreműködésével. 22 A szerző névadása. 23 VÖ. pl. PAPP (2007). Egy vonatkozó, korábbi példát is említve: 2010. tavaszán dr. Szabó T. Attila vezetésével a legősibb termesztett búzaféle, az egyszemű búza vagy alakor (Triticum monococcum) Erdély néhány helyén még fennmaradt termésmintáit vetettük el (vö. PÉNTEK-SZABÓ T. 1985, GYULAI 2001, 2007, ANONYMUS 2008b, BALOGH 2010b) (13. ábra). A tárgyalt kertrészben az alábbi szövegű tábla olvasható: „HAJDINA-KERT" - A Beythe-kert lágyszárú táplálék- és haszonnövényeket bemutató területe - A nyugat-magyarországi térségre jellemző, hagyományos termesztésre alkalmas zöldség-, szántóföldi és gyógynövény tájfajták, régi nemesített fajták gyűjteménye. A szombathelyi származású dr. Jánossy Andor (1908-1975) az MTA levelező tagja, a termesztett növények genetikai sokfélesége génbanki (mag ban ki) megőrzésének nemzetközileg is elismert magyarországi megszervezője által 1958-ban Tápiószelén alapított Országos Agrobotanikai Intézet, ma Növényi Diverzitás Központ és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának közös, fajtamegőrző tájkísérlete, mint régi és újabb gabonafélék (pl. alakor, tönké, tönköly, közönséges búza), kásanövények (pl. hajdina, köles), külterjes zöldségfélék (pl. gumósok, káposztafélék, tökfélék), 457