Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
MÚZEUMTÖRTÉNET - BALOGH Lajos: „AZ IDŐ A GAZDA MINDENÜTT..."
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 443-487 „Az idő a gazda mindenütt..." A Vasi Múzeumfalu etnobiológiai fejlesztésének eredményei 2009-től 2012-ig, különös tekintettel az etnobotanikai vonatkozásokra A szabadtéri múzeumok reneszánsza az 1930-as években indult meg, s tart a mai napig, kiterjedve történeti, természetrajzi területekre is" (KOREK 1988). A mi Vasi Múzeumfalunk a zalai építész, Tóth János 1930-as évek végi kezdeményezése nyomán - a Göcseji Múzeumfalu után az országban másodikként - a szombathelyi néprajzos muzeológus, Bárdosi János vezetésével 1968-tól jött létre (BÁRDOSI 1975, 1980,1987). Küldetését szépen jelképezi az intézményt ismertető füzet címe: Falu a város közepén (SZOMMER et al. 1998). Miként a természeti és a művelődéssel, hagyományokkal kapcsolatos (egyszóval kulturális) sokféleség őrzésében világszerte elsődlegesen az adott térség 5 közösségei mint őrállók - illetékesek, úgy a vasi megyeszékhelyen működő múzeumfalu feladata is az, hogy a történelmi Vas vármegye különböző földrajzi térségeinek, illetve nemzetiségi csoportjainak népi építészeti örökségét, annak belső és külső környezetével, tárgyi kultúrájával, a népszokások megelevenítésével együtt bemutassa. 6 Tegye ezt a fentebb vázolt, hagyományőrző, nemes elvek szolgálatában, olyan, szakmailag is hiteles eszközökkel és módszerekkel, amelyekkel a társadalom, illetve a szóba jöhető közönség minél nagyobb hányada eredménnyel megszólítható, különös tekintettel a mindenkori felnövekvő nemzedékekre (vö. HORVÁTH 2008). Mivel a Vasi Múzeumfaluval kapcsolatos muzeológiai feladatokra vonatkozó általános fejlesztési tervek megvalósult és tervezett részeit dr. Illés Péter dolgozata tekintette át (ILLÉS 2009a), e helyütt mindennek (a célnak) a népi kultúra és az élővilág kapcsolatát jelző, népi élővilágismereti (etnobiológiai) vonatkozásai emelendők ki, amennyiben - lehetőség szerint - bemutatandók az egyes népi építészeti elemek által képviselt tájegységekhez kapcsolódó növényi házkörnyezeti (aedobotanikai; SZABÓ T. 1995), népi növény- és állatismereti (etnobotanikai, etnozoológiai) tartalmak, esetenként növényi génmegőrzési szerepkörrel is kiegészülve (pl. régi gyümölcs tájfajták, szőlőfajták stb.) (MERKLIN 2010c). A KIINDULÁSI ÁLLAPOT, ELŐZMÉNYEK 1. A Vasi Múzeumfalu fekvése, növényés állatállománya 2008-ban A Vasi Múzeumfalu az Alpokalján, az Alpok legszorosabb értelemben vett keleti elvégződésénél, Szombathely nyugati részén helyezkedik el, ott, ahol a nyugatról határos Oladi-dombsor letörik s a Perint patak lapályába megy át. A skanzen területét északról a Perintbe torkolló Arany-patak, keletről az egykori téglagyár anyagbányája helyén az 1960-as években létrehozott Horgásztó, északnyugatról és délről pedig családi házas lakóövezet határolja. Növényállományának eredete két felében eltérő. A régebbi, keleti területfél helyén valamikor gyümölcsös volt (TÓTH 1963), így ír erről Tóth János: „A hegy alatti, Kárpáti Kelemenrőt, Szombathely nagy fiáról, a múzeum egyik megalapítójáról elnevezett Kárpáti Kelemen út mentén van a város minta- és törzsgyümölcsöse, ahol kereken ezer darab törzskönyvezett gyümölcsfa közeledik ahhoz a stádiumhoz, hogy oltógallyaival és szemzőágaival megnemesítse Szombathely gyümölcsfáit" (TŐTH-LOMOSCHITZ 1936). A másik, az 1980-as években hozzácsatolt nyugati területfél azelőtt a Szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalat csemetekertjéhez tartozott; ennek maradványai a délnyugati rész amerikai mocsári tölgyes és dél-európai feketefenyves ültetvényei. A Vasi Múzeumfalu létesítésekor „a beépítési terv alapján elkészült a parkosítás, tereprendezés... A kertészeti terv a táj jellegezetes növénytakarójának felhasználásával jellemzi a különböző tájegységeket, az egyes telkeket életszerűvé teszi, másrészt a beépítési koncepció részeként elválaszt vagy összeköt, takar vagy átlátást biztosít, kiemel, keretez, hátteret ad" - írja Rónai Károly, a skanzen építész tervezője (RÓNAI 1969, vö. még RÓNAI 2001). A kertterv és tereprendezés Moldvay Júlia kertépítész 1968. márciusi munkája 5 Léptéktől függően: kontinensrész, országcsoport, ország, megye, kistérség, település stb. 6 Intézményünk földrajzi értelemben vett gyűjtőköre több mint másfél évtizede kibővült a történeti Vas megye területére (vö. SzMSz 1996). Ebből értelemszerűen következik, hogy itt lenne a helye egy őrvidéki magyar és egy hienc háznak, illetve népi építészeti egységnek is. A kisszámú, hagyományait egyre nehezebben őrző őrvidéki (burgenlandi) magyarság is bizonyosan örvendene ennek, s összefogás is segíthetné a megvalósulást (vö. POSCH & KARAL 1998). Tekintettel a II. beépítési ütem tervére (HORVÁTH & NAGY 1987) ezek beillesztésére akkor nyílhatna esély, ha megvalósulhatna a déli fogadó- és irodaépület építése (benne kiállítási terekkel) az Árpád utcai főbejáratnál lévő épület helyén, illetve az északi fogadóépület a Kenderesi utcai bejáratnál. Ez utóbbi lehetne talán az egyik, míg az eredetileg a nyugati oldalra tervezett kiállítási épület helye a másik őrvidéki építmény helyszíne (vö. még CSOMA 2005, HORVÁTH 2008). Szerző mintegy fél évtizede felvetette annak lehetőségét, hogy a VMf új fogadóépületét a szerves építészet legjelesebb hazai képviselőjével, a Makovecz Imre vezette irodával lehetne megterveztetni. Ez ugyan távoli ideának tűnt, de megvalósulása esetén már önmagában is komoly vonzerőt jelenthetett volna intézményünknek, a városnak és a megyének is. 445