Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - EDŐCS Judit: CSÁVAI DÍSZKULACSPÁR REKONSTRUKCIÓJA

Eoöcs Judit 7. ábra. A kulacs modern változata Stoob egyik kávéházából Fig. 7. Modem version of the flask from one of the cofés in Stoob A Savaria Múzeum Néprajzi és Történeti Tárának gyűjteményében is jelentős számú cserépkulacs található, melyek közül 14 db tömör kulacs, 18 pereckulacs, egyikük pedig érdekes formájú: egyik oldalról pereckulacs, másik oldalát azonban egy agyaglappal befedték, és már ezzel együtt mázazták. A cserépkulacsok közül csupán kettő (egy perec- és egy hagyományos kulacs) mázatlan. Mindkettő nagyon korainak tűnik, akár régészeti értékű is lehet. A mázatlan pereckulacs erősen töredékes, csupán kb. egyharmad része van meg, azonban ez lenne a gyűjtemény legnagyobb méretű kulacsa! Sajnos a gyűjtemény csupán egyetlen darabjának a lelőhelye ismert (Velemből származik), a többi még a legelső, 1948-as leltározás előtt került a Savaria Múzeum gyűjteményébe ismeretlen lelőhellyel. Az irodalommal ellentétben ezek közül csupán néhányon elvétve található a készítés idejére utaló évszám.

1

1 Nem kis örömömre áttört kulacs is található a gyűjteményben, mégpedig egy alakra teljesen egyforma kulacspár (5. ábra). Máza sötétkék, zöld és sárga áttetsző ólommáz, a két kulacson eltérően: ahol az egyik zöldre mázazott, ott a másik kékre és viszont. Alóla előtűnnek a filigrán, körbefutó dombordíszek: pont- és mintasorok. A kulacstest ablakát díszítő áttört rozetta 6 virágszirmot formáz sugár alakzatban. Motívumvilága merőben eltér a többi jellegzetesen magyar népi díszítéstől. Sajnos ezek készítési éve és lelőhelye sem ismert, azonban a máz alatt a talp belsejében „FISCHER J. BUDAPEST" bepecsételés látható, tehát Fischer Ignácz híres majolikagyárában készülhetett, amely 1877-ben porcelánfestő intézetnek indult, és ebből fejlődött hamarosan gyárrá (MAGYAR ZSIDÓ LEXIKON 2000). Amint láthatjuk, a régészeti leletek kivételével szinte mindegyik említett, a restaurálandó tárggyal hasonló korú - vagyis néprajzi és iparművészeti jelentőségű kulacs mázazással készült. A maga nemében így egyedinek számít az általam restaurált tárgy. A kutatást magyarországi gyűjteményekben folytattam, de sem a budapesti Néprajzi Múzeum nagyszámú kulacsgyűjteményében,

1

2 sem pedig az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében

1

3 nem volt még csak megközelítőleg hasonló tárgy sem.

1

4 1988-ban a szombathelyi Savaria Múzeum adott otthont egy országhatáron is átnyúló, a nyugat-pannóniai régió kerámiaművészetét bemutató kiállításnak „8000 év kerámiája" címmel, amelynek kiállítási katalógusának képjegyzékében találtunk az első legközelebbi analógiára (B. DORNER 1988). A talált analógia ugyan jóval cirádásabb és középbarna ólommázzal bevont is, ráadásul a körmendivel ellentétben két füle van, méretében, díszítési technikájában azonban egyértelmű a hasonlóság

15 (6. ábra). Ezért felvéve a kapcsolatot a kismartoni muzeológus kollégával, dr. Wolfgang Gürtlerrel, 2001 tavaszán a kismartoni Tartományi Múzeumba

1

6 utaztam, ahol 11 Köszönet Zsoldosné Csidei Valéria gyújteménykezelönek odaadó segítségéért. 12 Mivel abban az időben még elektronikusan nem lehetett elérni a gyűjteményt, köszönet dr. Grófik Imre nyugdíjas múzeumigazgató, néprajzkutató közvetítő munkájának és Csupor Istvánnak, a Néprajzi Múzeum muzeológusának a kutatásban való segítségnyújtásért. 13 Köszönet Csontos Katalinnak és Hajtó Kornéliának, az Iparművészeti Múzeum szilikát-restaurátor művészeinek a közreműködésért. 14 Áttört kulacs a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében: http://public.neprajz.hu/neprajz.01.03.php?bm=1&as=30722&kv=442019 (2012. január 12.) 15 Köszönet Kiss Ernő Csaba okleveles fémrestaurátor kollégámnak, a szombathelyi Savaria Múzeum Restaurátor Csoportjának vezetője szemfülességéért 16 Landesmuseum Eisenstadt, Burgenland, Ausztria. 434