Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - EDŐCS Judit: CSÁVAI DÍSZKULACSPÁR REKONSTRUKCIÓJA

Eoöcs Judit 2. ábra. Jutás (Veszprém megye) avar temetőjében előkerült aszimmetrikus cserépkulacs Flg. 2. Asymmetrie day flask found in the Avar cemetery in Jutás (Veszprém county) A hordókulacs 3-10 kicsi, összeragasztott hordócskából áll, amelyeket csövekkel illesztenek egymásra és egymás mellé oly módon, hogy az építmény körvonalaiban háromszöget alkot. Ennek is van szája, lába és akasztója. Mindegyik formát egyedileg készítették, általában megrendelésre, és gyakran évszámmal, névvel látta el mestere. Első fennmaradt emlékei a 18-19. sz. fordulójáról valók (pl. Nagyszalonta, 1790; Hódmezővásárhely, 1813; Ják, 1824). - Irod. Igaz Mária - Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965)" (ORTUTAY 1980. 346). Igaz Mária és Kresz Mária szakterminológiája szerint a kulacs a korsófélék „családján" belül a borosedények közé sorolható: „A kulacs (csutora) lapos, korong alakú, szíjra függesztve hordozható borosedény. Állítható, négy kis lába vagy két széles lába, esetleg talpa van." „Kerek lapja lehet lapos, domborodó, vagy fordított tál alakú. Keskeny oldala lapított, két vagy négy lapos fül van rajta, szíj átfűzésére. Szája kicsi, kerek, gyakran karimás és ilyenkor kupak való reája. Néha a kulacs közepén áttört rozetta van (a kulacs „lelke", „szíve"), esetleg kerek üvegdarab. Az ilyen kulacs tulajdonképpen már pereckulacs, azaz a kulacs olyan változata, amely perec alakú, középütt üres. A kulacs ritkán teljesen mázatlan; rendszerint csak belül mázatlan, kívül mázas, díszes. Dísze gyakran domborműves. Felirat, évszám gyakori a kulacson. Csakis egyedileg készül, leginkább tálasműhelyben." (IGAZ-KRESZ 1965. 116). „Tálasműhelyekből kerültek ki a legtöbb babramunkát igénylő darabok, áttört falú edények." (KRESZ 1987. 25). A kisebb méretű kulacsokat pálinkás edénynek használták, a nagyobb méretű, díszesebb kulacsoknak Csongrádban egyes leírások szerint a lakodalmakban volt szerepük: nagy fonott kalácsot tettek a lányos háznál a nyakára, és a násznagy által feladott találós kérdésre kellett a vőlegénynek megfelelnie - addig nem adták ki a menyasszonyt (GÉMES é.n. 233). Ugyancsak reprezentációs célra készültek azok a hódmezővásárhelyi készítésű kulacsok, amelyek a Néprajzi Múzeum gyűjteményének legrégebbi (1813) kulacsánál is korábban készültek. Egyike (az 1808-as) Cegléden, másika (1809) Szigetszentmiklóson található. Ez utóbbit, amely egy sárga, virágozott pereckulacs, lakodalomkor karra húzhatták (IKVAINÉ SÁNDOR - Sz. TÓTH 2003. 25). 430